Obeliszk kerül a halottak városára
2008. március 27. 15:00
Hosszas mérnöki előkészületek után ez év végén Etiópiában várhatóan felállítják a mintegy négy évvel ezelőtt visszakapott akszúmi obeliszket -jelentette be Olaszország etiópiai nagykövete.
Raffaele de Lutio nagykövet azon reményének adott hangot, hogy a hivatalos ünnepségekre még az etiópiai újév kezdete előtt sor kerül, amely idén szeptember 11-re esik. Az előkészületeket az UNESCO kulturális örökséggel foglalkozó bizottsága is figyelemmel kíséri. Az etiópiaiak, akik magukat az ősi civilizáció leszármazottainak tekintik, alig várják, hogy a különleges tiszteletnek örvendő obeliszket ismét felállítsák. Az előkészületek során azonban több problémával is meg kellett küzdeni: az UNESCO, amely szeretné felvenni Akszúmot a kulturális örökségek közé, aggodalmát fejezte ki, hogy a történelmi emlék felállítása kárt okozhat a helyén felfedezett nekropoliszban.
|
A hazaszállítás |
A mintegy 1700 éves, 160 tonnás obeliszket Mussolini megszálló csapatai hurcolták el még 1937-ben, a duce nagyratörő, birodalmi terveinek jelképeként. Az elképzelések szerint az 1930-as évek végén Rómában épülő új negyed, az EUR (Esposizione Universale di Roma=Római Világkiállítás) központjában állították volna fel, de végül az afrikai gyarmatokért felelős fasiszta minisztérium elé került, amely ma a FAO (az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete) székhelye.
A háború után Olaszország és Etiópia több évtizeden keresztül vitázott az obeliszk hovatartozásáról. Az etióp kormány visszakövetelte az oszlopot, és azzal vádolta az olaszokat, hogy felrúgják az obeliszk visszaszolgáltatásáról szóló 1947-es megállapodást. Róma 1956-ban és 1997-ben két további megállapodást írt alá a kincs visszaadásáról, de a tárgyalások csak 2003-ban vezettek sikerre, amikor Etiópia azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Rómával.
A szállítás további problémákat okozott. Nem volt könnyű olyan gépet találni, amely képes a három hatalmas kődarabot Etiópiába szállítani. Speciális kifutópályát kellett építeni, és radarokat felállítani, hogy biztosítsák a gép biztonságos leszállását az Addisz Abebától 800 km-re északra fekvő Akszúm közelében. Olaszország megfelelő felszerelést küldött az obeliszk felállítására, de az esős évszak beköszöntével az akciót későbbre kellett halasztani.
A keresztény koptok által is szent helyként tisztelt Akszúmban ma körülbelül 120 hatalmas oszlop található szétszórtan, a többségük sajnos a földön hever. A sötét bazaltból készült akszúmi obeliszk tulajdonképpen egy temetkezési sztélé, amely a sírok megjelölésére szolgált. A legtöbb hasonló oszloppal ellentétben ezt ajtók és ablakok díszítik, tetején pedig kőből faragott dísz található.
Az Afrika szarvát az i.sz. 1-6. sz. között uraló Akszúmi Királyság abban az időben Róma, Kína és Perzsia mellett a negyedik leghatalmasabb birodalom volt, amely elefántcsontot, állatokat, szövetet, aranyat, ékszereket és fűszereket szállított a római, arab és indiai piacokra. Az arab hódítás véget vetett e virágzó királyságnak, de Akszúm megmaradt az etiópiai kereszténység bölcsőjének. A hely mítikus kisugárzását erősíti az a legenda is, mely szerint I. Menelik király, Salamon és Sába királynő fia, 1000 évvel ezelőtt Jeruzsálemből Akszúmba hozta a frigyládát. Sokan ma is úgy vélik, hogy az Isten és a zsidók között kötött szövetséget jelképező láda abban a kis templomban rejtőzik, amelyet 1965-ben Haile Szelasszié, a magát Salamon leszármazottjának tekintő etióp császár, építtetett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
