Átok ült Berzsenyi kéziratain
2008. március 25. 08:00
Berzsenyi Dániel költő mintegy száz oldalnyi kézirata, versfogalmazványok, családi levelek, gazdasági feljegyzések kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kézirattárába.
<
A megsárgult papírra barna tintával kanyarított cirkalmas kézírások mindössze két hétig láthatók a PIM egyik termében, mivel a kényes értékeket ezután a kézirattárban megfelelő körülmények között kell őrizni. A műkincsek - amelyeket két és fél éves procedúra után a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával több millió forintért vásárolt meg a múzeum - azért is különösen értékesek, mert a "niklai remete" családi kapcsolatairól, magánéletéről árulnak el olyan részleteket, amelyekről eddig az irodalomkutatásnak kevés információja volt - hangsúlyozta Fórizs Gergely.
Berzsenyi Dániel lányának, illetve három fiának írt leveleiből, valamint a tőlük kapott beszámolókból, feljegyzésekből kiderül: Lídia magyarra fordította a korban népszerű drámaíró, Kotzebue egyik művét, Farkas verseket írt, László történelmi dráma vázlatát vetette papírra - említett példákat. Kiemelte egyebek között, hogy Berzsenyi korántsem volt annyira elszigetelt Somogy-megyei kúriáján, mint az utókor tartja: gyermekei tanulmányai révén például Kant filozófiai rendszerét is ismerte, és a kor neves külföldi szerzőinek munkái is eljutottak hozzá.
Szintén felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy előkerült Berzsenyi mintegy 12 verskézirata is. A írások között van egyebek mellett a Poesis hajdan és most című költemény egyetlen, ötödik versszaka, amely így e mű egyetlen eredetiben olvasható része, a vers ugyanis kizárólag a Döbrentei Gábor nevéhez köthető első életműkiadásban maradt fenn.
A Berzsenyi-monográfián és újabb kritikai kiadásokon dolgozó Fórizs Gergely hangsúlyozta: az előkerült írások sokat segítenek abban, hogy egyes műveket a szerző eredeti szándéka szerint pontosítsanak. Berzsenyi Dániel (1776-1836) kéziratait a közönség április 3-ig láthatja a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
