A hunok ellen védett az iráni nagy fal
2008. február 22. 11:00
Az ősi Irán egykori határán végzett régészeti kutatások bebizonyították, hogy a perzsák mind katonai erőben mind mérnöki tudásban felvették a versenyt a rómaiakkal.
<
Az Irán északnyugati részén található Gorgan nagy fala néven ismert hatalmas
határvonal közel 30 kiválóan megépített erődből, egy vízvezetékből és gondosan
megépített csatornahálózatokból állt - fedezték fel az iráni és az Edinburgh-i
és Durhami Egyetem régészei. A Vörös kígyó néven is ismert fal azért is
egyedülálló, mert egykorúsága miatt idősebb a kínai nagy falnál, és hosszabb,
mint Hadrianus és Antoninus fala együttesen.
Egész mostanáig azonban senki nem tudta, hogy a védelmi vonalat ki építtethette. Az elméletek Nagy Sándortól az i.sz. 6. században élt I. Khoszroész perzsa királyig terjedtek, a legtöbb tudós az i.e. 2-1. századi építés mellett tette le a voksát. A régészeti felfedezések most mindenkit megleptek: ezek szerint a falat az i.sz. 5-6. században a Szászánida uralkodók építették. Az ókori világ egyik legkifinomultabb kultúráját létrehozó család a mai Iraktól egészen Oroszország déli részéig terjesztette ki hatalmát, és ők uralkodtak Közép-Ázsia és Pakisztán területén is.
A modern felmérések és műholdas vizsgálatok alapján kiderült, hogy az erődök túlzsúfoltak lehettek, és a legutóbbi ásatásokon talált rengeteg lelet egyben arra is rávilágított, hogy a határvidéken pezsgett az élet: a kutatók szerint csak a fal környékén 30 ezren élhettek. A régészek szerint a védvonal minden bizonnyal a fehér hunok ellen épülhetett.
Az Edinburgh-i Egyetem régésze, Eberhard Sauer szerint a kutatásuk szembeszáll a szokásos eurocentrikus világképpel. A korban a Nyugat-római Birodalom az összeomlás szélén állt, és a kelet-római rész is hatalmas nyomás alatt álltak, így a Szászánidák olyan építkezést hajtottak végre, amely akkor teljesen páratlannak számított. A perzsák több dimenzióban, a haderő, s szervezés és a mérnöki tudományok terén mindenben túlszárnyalták a rómaiakat.
A kutatás részletei a Current World Archaeology illetve a Iran, Journal of the British Institute of Persian Studies tudományos folyóiratok legújabb számaiban olvashatók.