Prágának nyilatkoznia kell a Benes-dekrétumokról
2008. február 6. 17:00
Csehországnak fél éven belül állást kell foglalnia azzal a panasszal kapcsolatban, amelyet a kitelepített szudétanémetek egy csoportja tett az ENSZ-ben.
<
A beadványt 47 személy írta alá, s az ENSZ emberi jogi bizottsága januárban fordult a cseh kormányhoz, hogy foglalkozzon az üggyel. `A kormánynak hat hónapja van arra, hogy állásfoglalását eljuttassa a bizottsághoz` - közölte Zuzana Kuncová, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője.
Az Eduard Benes egykori csehszlovák köztársasági elnök által aláírt dekrétumok alapján a II. világháború után mintegy hárommillió szudétanémetet fosztottak meg csehszlovák állampolgárságától, elkobozták vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
A szudétanémetek (és a magyarok) szerint a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulnak, s ezért elfogadhatatlanak. Az Európai Bíróság eddig azért utasította el a szudétanémetek Csehországgal kapcsolatos panaszait, mert véleménye szerint nem használták ki az összes jogi lehetőségek arra, hogy ügyük még Csehországban megoldást nyerjen.
"Ez lehetetlen, mert a cseh bíróságok a Benes-dekrétumokra hivatkozva beadványainkat egyszerűen elutasítják" - állítja Thomas Gertner, a szudétanémet panaszosok ügyvédje. "Ami a Benes-dekrétumokat illeti, el kell fogadni azt a tényt, hogy ma is részét alkotják a cseh jogrendnek és valóban megfogalmazzák a kollektív bűnösség elvét" - jegyezte meg Kuncová.
A cseh képviselőház 2002 áprilisában ünnepélyes nyilatkozatban megkérdőjelezhetetlennek, érinthetetlennek és megmásíthatatlannak nyilvánította azokat a jogi és vagyoni viszonyokat, amelyek a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján jöttek létre.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
