Kifényesítették a családi ezüstöt a Nemzeti Múzeumban
2008. február 6. 15:00
Családi ezüst - Asztali ezüstök a 18-19. századból címmel látható kiállítás a Rejtett ritkaságaink tárlatsorozat negyedik bemutatójaként a Magyar Nemzeti Múzeumban.
<
Az ötvösgyűjtemény darabjai közül most a 18-19. század asztali ezüstműveit állítják ki. A tárlat bemutatja, hogyan vált egy-egy forma, motívum népszerűvé, s hogyan alakult át egy új mester kezében. Bár a 18. század második felére elsősorban a bécsi ötvösség jelentette a fő igazodási pontot a magyarországi mesterek számára, ez nem jelentett szolgai másolást, még ha időről időre találkozunk is konkrét fazon vagy motívum pontos átvételével is - mutatott rá Lovas Judit.
A 18. század végére egyértelműen Buda és Pest vette át e vezető szerepet. A század fontos változásai közé sorolható, hogy a korábbi két nagy ötvösközpont, Nürnberg és Augsburg elveszítette sokáig őrzött dominanciáját Közép-Európában. A 16-17. század meghatározó délnémet hatását a bécsi céhé váltotta fel. A kora újkorban az európai étkezési szokások, a konyhatechnika, a nyersanyagok választéka, a fűszerezés, a tálalás módja óriási változáson mentek keresztül. Ezek fő mozgatói a földrajzi felfedezésekkel megismert új nyersanyagok, velük az új ízek, szokások voltak. Mindez a kézművességre, a tárgyak művészetére sem maradt hatástalan.
A különleges kiállításon több mint 120 ötvösremek mutatkozik be, amelyek szokásokról, az őket készítő mesterekről, divatról, etikettről, finomságról, igényességről mesélnek. A tárlat március 24-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
(Múlt-kor/MTI)