Nőfestészeti kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban
2008. január 30. 13:00
Saphier Dezső gyűjteménye az 1895-1950 közötti magyar nőfestészetből ad remek válogatást: a tárlaton közel 100 alkotó 180 képe tekinthető meg.
A nőfestészetet bemutató kiállítás kapcsán önkéntelenül felvetődik a kérdés: van-e olyan sajátosság, ami jogossá teszi a téma önálló tárgyalását? Az ezzel foglalkozó két nézet szembeáll egymással. Az egyik szerint egy művészet van, nincs külön női és férfiművészet; ez utóbbi kifejezés nem is használatos. Mások amellett érvelnek, hogy létezik női művészet, elhatároló jellegzetességekkel. Ez a kiállítás nem akar végleges választ adni a kérdésre, de lehetőséget teremt a továbbgondolásra és felkínál egy különleges megközelítési módot a látogatók számára.
Farkas Böske: Piros háztetők |
Az utókor azonban méltatlanul bánt velük. A 20. század első felét bemutató kiállítások rendszeresen mellőzték a női alkotókat, és nemcsak itthon, hanem külföldön is késve került fókuszba a női művészet. Ezért is időszerű Saphier Dezső gyűjteményének a bemutatása, amely a friss élmény erejével hat, a műélvezeten túl mélyen elgondolkodtat.
Lohwag Ernesztin: Dáma fehér csipkeruhában |
Természetesen az egyik, sokakat leginkább foglalkoztató kérdés, hogy miként látta/láttatta magát, nemi identitását a nő. Az a nő, aki eddig szereplő, motívum volt a férfiak festményein. A női festészet, mint a 20. század egyik fontos művészeti jelensége sokáig a háttérben maradt. Ebben minden bizonnyal közrejátszott, hogy festmények egy része rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül. Az alkotásokat Saphier Dezső emelte ki az elfeledettségből.
A kiállítás március 24-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben.