Betonbusz a náci eutanáziaprogram áldozatainak
2008. január 22. 16:00
Autóbuszt ábrázoló beton emlékmű emlékeztet Berlinben azokra a százezrekre, akiket az úgynevezett eutanáziaprogram keretében öltek meg a nácizmus idején.
A második világháború alatt végrehajtott programnak mintegy kétszázezer fogyatékkal élő vagy gyógyíthatatlan beteg vált áldozatává. A `Szürke buszok emlékművét` azokról a járművekről mintázták, amelyekkel a tömeges gyilkosságok helyszínére szállították az áldozatokat.
Egy nemrég megjelent könyv szerint a német orvosok először azzal segítették a náci szándékokat, hogy nem álltak ki a hivatásuktól eltiltott zsidó kollégáik mellett, majd azzal, hogy elfogadták azt a nézetet, miszerint a társadalomban vannak olyan emberek - sérültek, fogyatékosok - akik nem méltók az életre.
A sterilizációs programnak 400 ezren estek áldozatul. Az eutanázia-program keretében - amely egyes elmegyógyintézetekben titokban már 1933-tól folyt, de komoly mértékben 1939-től, Lengyelország lerohanása után indult meg - 70 ezer elmebeteget, fejlődésben visszamaradott gyermeket, felnőttet öltek meg. Itt fejlesztették ki a halálos injekciókat és a gázkamrákat. 1941-ben, az eutanázia-program leállítása után e technológiát a Keleten létesített megsemmisítő táborokban honosították meg.
Az emlékmű a berlini Filharmónia épülete mögött áll, annak az épületnek a helyén, ahonnan a programot irányították. Az egykor a Tiergartenstrasse 4. alatt álló villát a második világháború végén lebombázták.
A program elleni tiltakozást a később letartóztatott, és három éve boldoggá avatott püspök, Clemens August von Galen vezette.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
