1863-tól a filozófia, később a nemzetgazdaság magántanára volt Berlinben. Ernst Mach és Richard Avenarius mellett a pozitivizmus jelentős képviselőjének számított. A `határozott sokaság törvényének` ismeretelméleti alapjait képviselte, valamint egyfajta materializmust. Az etika és a társadalomfilozófia területén a teleológiai optimizmus talaján állt. A darwinizmus `létért való küzdelmét` szembeállította az igazi szabadság társadalmával, amelytől minden kényszer és hatalmi viszony eltávolít, akárcsak a gazdaság változásai. Friedrich Engels Anti-Dühring című művében élesen bírálta ezeket, az általa mechanikus és vulgáris materialistának, s idealistának tartott nézeteket. Ezeket az eszméket a korabeli szocialista mozgalmak éppúgy egy szabadabb társadalom akadályának tekintették, mint a keresztény és a zsidó vallás. Dühring magát tartotta az antiszemitizmus tényleges megalapítójának. 1921. szeptember 21-én hunyt el Berlinben. Tanait az 1924-ben alapított Dühring-Szövetségben terjesztették. Irodalmi műve A modern irodalom nagyságai.