Hitler-ellenességet szimbolizál a bocskai
2007. december 7. 15:00
Az elmúlt évszázadok során, ha valamilyen veszély fenyegette a magyar függetlenséget, az a díszöltözetnek mindig javára vált.
<
Katkóné Bagi Éva utalt arra, hogy az ellenállás "letörésére" később még az uralkodók, köztük Ferenc József is készíttetett magának díszmagyart. Az 1848-as forradalom és szabadságharc után a korábbi piros huszáruniformist felváltotta a fekete "attila". Ennek rövid változata volt az "árpádka", melyet a dupla ujjú "kazinczi", a magas állógalléros "zrínyi", a prémszegélyű rövid mente, a "csokonai", a téli hosszú mente, a "buda", végül a bő köpeny, a "deák" követett.
A politikai események mindig befolyásolták a divatot, de a trianoni békeszerződés után a középpontba a kényelem és az olcsóság került - mutatott rá a történész. Felidézte, hogy az 1930-as években a magyar divat élére ketten kerültek: míg Tüdős Klára a hölgyeknek adott tanácsot az öltözködés terén, addig Ferenczy Ferenc a magyaros férfiruha megteremtését tűzte ki célul.
Ekkor alkották meg a díszmagyar szabásmódját utánzó, zsinórozott, fekete polgári öltönyt, a bocskait, mely a hagyományt ötvözte a könnyedséggel, és amelyet reggeltől estig bármilyen eseményen hordhattak a középosztály férfitagjai.
A szakember szerint a magyar ruha "sorstragédiája", hogy bár Ferenczy Ferenc Hitler-ellenes érzését akarta kifejezni a bocskaival és a németellenes ruhamozgalom elindításával, később pont ellenkező jelzők ragadtak hozzá. A magyaros szabásvonalat ugyanis egyenruháknál is szívesen alkalmazták, így a nyilas mozgalmakban is megjelentek a hasonló formaruhák, és ezzel soviniszta, nacionalista jelzőket kapott a bocskai. Ezt az ellenérzést a mai napig nem tudta leküzdeni - tette hozzá Katkóné Bagi Éva.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
