A Hradzsinban látható V. László halotti leple
2007. november 26. 18:00
A cseh királyi vár falai között létrehozott állandó kiállítás látogatói ezentúl megtekinthetik V. László magyar és cseh király restaurált cipőit és halotti leplét.
<
|
Székely Bertalan: V. László és Cillei, 1870 |
Szerinte a fiatalon elhunyt uralkodó, akit egyes források szerint megmérgeztek, nagyon délceg férfi volt, s a korában szokásos színes ruházatot viselte. "Úgy véljük, hogy a király nagyon elegáns lehetett, ruházata aranyfonalakkal van átszőve" - jegyezte meg Bravermanová. "Cipőjének mérete mai számokban 42-es lenne, ami szintén azt jelzi, hogy a maga korában magas termetű lehetett" - tette hozzá.
V. László 1440. február 22.-én született Komáromban Habsburg Albert és Erzsébet fiaként. Miután apja még születése előtt meghalt - ezért Utószülött jelzővel is emlegetik -, rögtön a politikai játszmák középpontjába került. Hatalomvágyó anyja mindenképpen trónra akarta ültetni, s ezért komornájával ellopatta a visegrádi várból a Szent Koronát. Lászlót három hónapos korában koronázták magyar királlyá Székesfehérvárott, majd III. Frigyes német-római császár nevelte. A magyar rendek 1444-ben elismerték uralkodójuknak, de nagykorúságáig a hatalmat a kormányzó Hunyadi Jánosra bízták.
Végülis 1453-ban vette át az uralkodást Magyarországon és Csehországban. Rövid királysága idejére esik a Hunyadi-Cillei hatalmi harc, amelynek egyik tragikus epizódja Hunyadi László lefejezése (1457) volt. A megrettent uralkodó lázadástól tartva Bécsen keresztül Prágába menekült, s fogolyként magával vitte a fiatal Hunyadi Mátyást is, a későbbi Mátyás királyt.
V. László még ebben az évben Prágába várta menyasszonyát, VII. Károly francia király leányát, amikor teljesen váratlanul meghalt. Korábban halálát mérgezésnek tulajdonították, de az újabb kutatások szerint szinte biztosra vehető, hogy elhunytát betegség - bukópestis vagy fehérvérűség - okozta.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
