A királyi udvar is támogatta Szent Erzsébet kultuszát
2007. november 20. 11:00
Árpád-házi Erzsébetet, II. András magyar király leányát 1235-ben, halála után négy évvel emelték a szentek sorába. Kultusza rendkívül gyorsan terjedt el egész Európában.
<
A Szepességtől Nápolyig
Szent Erzsébet testvéréhez, IV. Béla magyar királyhoz és családjához nagyon közel álltak a ferencesek, akik a szentté avatás után szinte azonnal Erzsébetnek szentelték győri templomukat. Az 1239-ben, Nagyszombatban megjelenő klarisszák is a boldog emlékezetű királyleány tiszteletére emelték kápolnájukat. A betegek ápolása szorosan kapcsolódott a személyéhez: 1238-ban Kassán Szent Erzsébet egyháza a szegények kórháza mellett állt, de egy róla elnevezett ispotály feküdt a Gellért-hegy alatt is.|
Gabriel Cornelius Ritter von Max (1881) olajfestménye a gyermek Erzsébetről |
Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő trónharcokban az Anjouknak - legitimációjuk érdekében - egyértelműen hangsúlyozniuk kellett az Árpád-ház boldog őseitől való leszármazás fontosságát. A 14. század elején keletkezett Descriptio Europae Orientalis szerzője, akinek személyét többen a nápolyi udvarban diplomáciai küldetést teljesítő Andreas Hungarusban látják, teljesen pontos leírást adott az Árpádok családjáról, a szent királyok mellett természetesen megemlítette Szent Erzsébetet is. Gazottus Ágoston zágrábi püspök a Károly Róbert mellett érvelő 1307-es beszédében a király felmenői közül kiemelte Erzsébetet, aki Germániát "ragyogta be dicső szentségének sugaraival".
|
A kassai Szent Erzsébet templom  |
A támogatásnak köszönhetően az 1318 körül elkészülő templom a francia gótika egyik remekműve lett, a falak kifestését Mária a kor legjelentősebb római művészére, Pietro Cavallinire és műhelytársaira bízta. A nagy hatású festő 1308-ban II. Károly király hívására érkezett Nápolyba, ahol Szent Erzsébet élettörténetét külön, mintegy húsz jelenetben, öt keretes képmezőben foglalták össze.
Károly Róbert nagybátyja, Lajos, Toulouse egykori püspökének szentté avatása érdekében is számos szentbeszéd született. Francois de Meyronne provence-i ferences szerzetes az egyikben többek között kijelentette, hogy "Lajos anyja, Magyarországi Mária Szent István, Imre és László magyar királyok családjából származik, és István volt annak az országnak az első keresztény királya. Újabban pedig csak egyetlen királyi vérből származó nőt avattak szentté, Szent Erzsébetet, akinek családjából boldog Lajosunk édesanyja is való."
Egy másik szentbeszédében szintén a Szent Erzsébettel való rokonságot hangsúlyozta. Sancia, Bölcs Róbert nápolyi király felesége is megkülönböztetett tisztelettel viseltetett Erzsébet iránt. A királyné az 1331-es ferences rendi nagygyűlésre küldött levelében büszkén írta, hogy "Krisztus akarta, hogy Szent Erzsébet nemzetségéből származzam, aki oly igen hűséges és igaz leánya volt Szent Ferencnek...".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
