Kalandozások Pannóniában: középkori apátság a római romokon
2007. november 14. 13:00
Arrabona (Győr) városától a limes út a mai régi 1-es számú főút mentén haladt tovább. Több őrtorony és mérföldkő is előkerült az út mentén, Kunsziget területén jelentős méretű őrtornyot tártak fel a régészek.
Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során.
Quadrata erődje a mai 1. számú országút nyugati oldalán, a 153-as kilométernél fekszik, az úttól 40-50 méterre, a lébénymiklósi útelegazástól északnyugatra. Csaknem pontosan négyzetes formáját az éppen itt (talán az elnevezése is erre utalhat), a castellum melletti útkanyarulat is kihangsúlyozza. Az erőd tömbje még ma is több méterrel kiemelkedik a környező szántóföld szintjéből, nem véletlen tehát, hogy Barátföldpuszta épületei csaknem kivétel nélkül ezen az emelkedésen állnak.
A 170 után épített kőerődítmény 115,5x113 méter nagyságú. Oldalfalait a szokásnak megfelelően a korábbi árok külső szélébe alapozták, a délnyugatit azonban még délnyugatabbra, ezzel is bizonyítva, hogy már akkoriban is számolni kellett a Duna eróziós hatásával, hiszen a Szigetköz akkor a mainál sokkal nagyobb területet foglalt el. Az erődítménynek négy kapuja volt, amelyeket az első kőperiódusban feltehetőleg csak fatornyokkal láttak el, a falszélességnyivel kiugró kő kaputornyok pedig csak később, valószínűleg a félkör alakú saroktornyokkal együtt, Caracalla uralkodása idején épültek.
A mérföldkő |
A rómaiakat felváltó hunok után keleti gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket a 6. század második felében az avarok követték. Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú szlávot találták itt honfoglaló őseink a 9-10. század fordulóján. Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely volt.
Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu