Sokallják a berlini emlékműveket
2007. november 16. 12:00
Vita az emlékezés kultúrájáról
A folyamatot Helmut Kohl, volt német kancellár indította el. 1993-ban keresztülvitte, hogy a Berlin központi sugárútján, az Unter den Lindenen álló, a 19. században Karl Friedrich Schinkel által épített Neue Wache épülete legyen Németország központi emlékhelye, ahol felállították Käthe Kollwitz `Pieta` című alkotását. A háborús emlékhelyet azonban nem csupán a zsidók és a Stasi áldozatainak emlékének szentelték, hanem `minden háborús és diktatúra áldozatának`, beleértve a Waffen SS elhunyt katonáit is.
"Mi, zsidók nem emlékezhetünk ebben az épületben a halottainkra" - nyilatkozta Jerzy Kanal, a berlini zsidó közösség vezetője. Igntz Bubis, a németországi zsidó tanács elnöke szintén tiltakozását fejezte ki. Kohl a kritikákra reagálva megígérte, hogy egy külön holokauszt-emlékművet emelnek a Brandenburgi kapu közelében. Ekkor viszont más csoportok arra figyelmeztettek, hogy nem kellene fontossági sorrendet felállítani az áldozatok között, a holokauszt-emlékmű megépítése után pedig minden áldozati csoport külön emlékhelyet akart magának.
A Szabadság és egység emlékművével végre egy "örömteli emlékhelyet" is kapnak a berliniek. A tervek szerint az átadásra 2009-ben kerülne sor, a Weimari Köztársaság és a berlini fal leomlásának évfordulóján. A helyéről azonban még nem született döntés, csak annyi biztos, hogy a Reichstag közelében fog állni.
Markus Meckel, parlamenti képviselő, új javaslattal állt elő: Berlin keleti részén áll egy emlékmű, amelyet még a kelet-német kormány állított a szovjet Vörös Hadsereg, a lengyel katonaság és a német antifasiszták szövetségének emlékére. Itt kaphatna helyet a többi szomszéd emlékműve. Még a feliratot sem kellene megváltoztatni. A 19. századi szavak abból az időből származnak, amikor egész Németország lelkesedett a lengyelek szabadságharcáért: "A ti szabadságotok a miénk is."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
