Újragondolták Mongólia régészeti történetét
2007. szeptember 28. 13:00 Obrusánszky Borbála
Szenzációs mű látott napvilágot Mongóliában: a Tudományos Akadémia kiadványa 108 kötetben fogja át a rendszerváltás óta elért tudományos eredményeket.
Az ősi barlangoktól a hun nagyvárosokig
A könyvben szinte minden korszak korábbi történetét átírták, hiszen 1990 után jelentős feltárásokra került sor. A legjelentősebb eredménynek azt tartják, hogy megdőlt az a régi nézet, amely szerint a pusztai népeknél nem volt jellemző a városias életmód. A könyvből kiderül: 1990 óta nemzetközi együttműködések keretei között szinte minden megyében végeztek terepbejárásokat és kezdtek meg ásatásokat. Az oroszok mellett európai - főleg német és francia - régészek, de amerikai kutatók is megjelentek, sőt japán és koreai szakemberek is vizsgálni kezdték a pusztai népek egyik bölcsőjének tartott mongol vidéket.
|
Dulaan-had sziklarajzok. Dornogobi megye,Mongólia. Pontos feltárása még várat magára |
A legkorábbi emlékek
1995-2000 között mongol-orosz-amerikai expedíció végzett kutatásokat a korai leleteiről híres Bajanhongor megyében, és az ott lévő barlangokban, köztük a Cagán agujban 750 ezer éves emberi nyomokat találtak. Ez azt mutatja, hogy Mongólia területén már a legkorábbi őstörténeti korszakoktól éltek emberek. Hasonló eredményre jutottak Dornogobi megye kutatása kapcsán is. Ezekkel megerősítették Roy Andrew Chapman korábbi, 1920-as években megtalált leleteit, miszerint a ma sivatagos táj egykoron kiváló élőhely lehetett az emberek számára. Az expedíció feltárásaiból egy háromkötetes munka is készült angol nyelven, amely teljesen újraírta Mongólia legkorábbi történetét.
|
Ehhez hasonló feltáratlan bronzkori sírok tucatjai fekszenek Mongóliában. Arhangáj megye, Cecerleg megyeközpont közelében  |
A ásatásoknak köszönhetően nagy mértékben nőtt a szkítákhoz köthető leletek száma. Eddig körülbelül 500 sírt tártak fel, de a régészek összegyűjtötték az egyéb emlékeket is: ilyenek a híres szarvasos kövek, melyekből eddig 550 darabot számoltak meg. Fellendült a sziklarajzok vizsgálata is, ezzel szintén egy orosz-amerikai-mongol expedíció foglalkozott, akik 2000-ben Bajan Ölgijben hatalmas völgyében tártak fel tízezernél is több ábrázolást. Kiderült, hogy az altaji paziriki-kultúra Mongóliában is hagyott emléket, az eddigi összeírások szerint 120 helyen 600 kisebb és nagyobb sírt tártak fel.
A leletekből az körvonalazódik, hogy a szkíta népesség nemcsak pásztorkodásból élt, hanem életükben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság is. Északnyugaton, Uvsz megyében még 1980-as években bukkantak egy egyedülálló kultúrára, amelyet lelőhelyéről Csandmaninak nevezték el. Az i.e. 7-3. századi lelőhelyen vegyesen éltek mongoloidok és europidok, kurgánokba temetkeztek, és sajátságos kultúrát hoztak létre, amelyet egyelőre önállónak tekintenek a régészek.
|
Szkíta emlék Belső-Mongóliából. Belső-Mongol Tartományi Múzeum, Höhhot |
A legnagyobb szenzációt a hun leletek jelentik Mongóliában, amelyből a nemrég bezárt Dzsingisz kán és öröksége kiállításon is ízelítőt kaphattunk. Sajnos a Nemzeti Múzeumban félreérthető hsziungnu felirat nem tette világossá, hogy a hunok régészeti kultúráját csodálhatjuk meg, pedig minden külföldi szakirodalom így említi azokat. Hun sírok egész Mongólia területén előkerültek, 70 helyen 4000 sírról tudnak a régészek, de ezekból eddig alig 400 feltárására került sor. A hun régészeti eredményekről már Zagd Batszajhan: A hun népek története című, 2006-ban magyarul is megjelent művéből tájékozódhattak a magyar olvasók, de abból még fontos részletek - többek között a hun városok kérdése - hiányoztak.
A most kiadott mongol nyelvű könyvben négy nagyobb hun város szerepét tisztázták, ebből kiemelkedik a Töv megyében feltárt Boroo szuurin, amely jelentős kézműipari központ volt, és amelynek fontosságát leginkább a Bajkál-tó melletti Ivolgához lehetne hasonlítani. A leletek alapján úgy tűnik, hogy az itt készített tárgyak kerültek bele a híres Noin ula (Nojon uul) kurgánsírok közé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
