Születésnapját ünnepli a kebelformáló mellemelő
2007. szeptember 19. 16:00
Száztizenöt éve készült az első modern melltartó, amely azt példázza, hogy az öltözködés történetében szinte a kezdetektől elváltak a kényelmi-praktikus szempontok a divattól.
<
A női mellet, amely egyszerre volt a termékenység jelképe és szexuális szimbólum, kortól és kultúrától függően hol eltakarták, hol pedig kiemelték. A krétai nők például igyekeztek lenyűgöző idomaikat teljes voltukban megmutatni, a középkorban viszont titkolták azokat. A mell-láttatás a reneszánsz korában kezdett ismét `bimbózni`: a megjelenő fűzők által felnyomott női ékesség olykor teljesen kibuggyant a ruhából.
A felszabadulás a 19. század fordulóján érkezett el, amikor az öntudatra ébredő nők fellázadtak a rájuk kényszerített míder ellen. A melltartó nem egyik pillanatról a másikra született, több szerkezetet szabadalmaztattak, mire az amerikai Marie Tucker megszerkesztette az első modern melltartót. Ő a fűző többi részét elhagyva, két kosarat készített, ezek pántjait a vállon vezette keresztül és hátsó pántot kapoccsal kötötte össze. Tucker asszony azonban nem rendelkezett jó üzleti érzékkel és hiába szabadalmaztatta 1893-ban a "melltámaszt", nem sikerült piacot teremtenie. Az új kebelformálónak a Vogue magazin adta a brassiere - "mellemelő" nevet.
A melltartónak azóta számtalan változata született, a lapostól kezdve az ötvenes évek "rakétamell" divatjáig. A hatvanas években a feministák elégették a nőellenesnek kikiáltott, a melleket béklyóba szorító cifra "cicifixeket", de a melltartó ezt is túlélte.
(Múlt-kor/MTI)