Új-Kaledónia bukása vezetett Nagy-Britannia megalakulásához
2007. szeptember 13. 11:00
Panama déli részének mocsaras területei pár évig skót gyarmatnak számítottak, ahol a telepesek az Angliától való függetlenség anyagi kereteit szerették volna megteremteni.
<
Az expedíció óta Horton és csapata visszatért a Bristoli Egyetemre, ám terveik szerint télen megint Panamába utaznak, hogy feltárják a skót történelem egyik elfeledett fejezetét. Carlos Fitzgerald Bernal panamai régész, aki szintén felkereste a kolumbiai határhoz közeli helyszínt, egyetért azzal, hogy a skótok bukása nem volt szükségszerű.
|
A gyarmat rekonstrukciós |
Hónapokkal később azonban megváltozott a helyzet: a telepesek ugyanis nem termesztettek növényeket, hiszen úgy gondolták, hogy kincseiket élelmiszerre cserélhetik, ám a bennszülötteket egy idő után ez nem érdekelte. A hamarosan beköszöntő éhség mellett a mocsaras környezetnek köszönhetően sokan meg is betegedtek. Emellett pedig Vilmos király megtiltotta a jamaicai brit kolóniának hogy segítsen rajtuk, mert attól tartott, hogy ez saját birodalmára jelenthet veszélyt.
1700-ban megérkezett a második expedíció, ám ekkor már egy elhagyatott gyarmatot találtak: a kevés túlélő már korábban New Englandbe hajózott. Az újonnan érkezettek hamar szembekerültek az öbölbe behajózó spanyol hadihajókkal, s a kapitulálás után el is hajóztak. Új-Kaledóniából ezután a ma Skót pont néven ismert elhagyott öbölrészen kívül semmi sem maradt.
Az expedíció bukása otthon demoralizáló hatással járt, és az angol propaganda a fiaskót arra használta fel bizonyítékul, hogy a skótok nem elég érettek a függetlenséghez. Horton szerint a skót birodalmi álmok ezzel véget értek, ám a Brit Birodalom keretein belül később valójában éppen a skót katonák és kereskedők játszottak jelentős szerepet: "a helyzet iróniája tehát, hogy a skótok végül mégis nagy birodalomépítőkké váltak".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
