Hétvégi várkalauz: Csobánc
2007. augusztus 10. 14:00
A Balaton-felvidék tanúhegyei nemcsak a rajtuk termő szőlőről híresek, de gazdagok várromokban is. Ezek egyike a Tapolcától keletre, Gyulakeszi határában fekvő Csobánc.
A hajdan volt vár ma nagyrészt egy törmelékdombot alkot - őrizve még az alaprajz formáit - melyből az öregtorony és a külső fal csonkjai meredeznek elő. Az erődítmény helyén az első épület valószínűleg az az 1221-ből származó oklevélben említett kőház volt, melyet a diszeli nemesek emeltek, amikor a hegy oldalában szőlőt telepítettek. A 14. század folyamán a terület birtokosai a Rátót nemzetségből származó Balduin leszármazottai voltak, akik igyekeztek mind területüket, mind a Csobánc tetején létrehozott uradalmi központot bővíteni és megerősíteni.
Az időközben a Gyulaffy nevet felvevő família tagjai a hatalmaskodástól sem riadtak vissza, így 1401-ben Döbröntét fosztották ki, megszerezve az állatállományt is. Amikor 1490-ben meghalt Mátyás király, a Dunántúlra betörő Miksa trónkövetelő csapatai Csobáncot is fenyegették. Az özvegy Gersei Pethő Katalin a somlói várnagyot, Leányfalusi Ágostont bízta meg a védművek megépítésével. Ekkor került sor - többek közt - az öregtorony megépítésére is.
| |
|
Birckenstein 17. századi metszetén |
A török hódítás előretörésével a kis erődítmény környékbeli társaihoz hasonlóan betagolódott a végvárrendszerbe, és a hódoltság ideje alatt végig magyar kézen maradt. A Gyulaffy László által vezetett helyőrség 1554 őszén sikerrel verte vissza egy portyázó török csapat rajtaütését. A feljegyzések szerint itt kezdte meg pályafutását a későbbi híres kuruc hadvezér, Béri Balogh Ádám is.
A 17. század elején az erődítményt megerősítették, majd e század végén az új tulajdonos, Esterházy Pál szintén jelentős állagmegóvási munkálatokat végeztetett rajta. A Rákóczi szabadságharc idején, 1707-ben Kreutz ezredes vezetésével mintegy ezerfős császári haderő ostromolta meg a várat, melyet mintegy harminc katona és ugyanannyi bemenekült nemes védett Szász Márton vezetésével. Mégis sikerült elűzni a támadókat, a hősies küzdelemben - mely során Kreutz ezredes is elesett - az asszonyok is részt vettek. Két év múlva azonban a visszavonuló kuruc seregek kiürítették a Dunántúlt, és a császáriak Csobáncot szinte földig rombolták.
A majdnem kétszáz éve gazdátlanul álló romok közt eddig még nem került sor régészeti feltárásra, állagmegóvásra, ám az utóbbi években létrejött civil kezdeményezés nyomán remélhető, hogy hamarosan - talán már 2007 év őszén - megindulhatnak a munkálatok.
Megközelítés
Csobánc a Google Maps térképén
Látogasson el Csobánc Várba!
szerkesztőségét!
