Pozitív példa lehet a világörökséggé vált szerb palota
2007. augusztus 6. 13:00
<
A szerb örökség nyomában
A nemzetközi szervezet nem nyújt pénzügyi támogatást a listára felvett történelmi emlékek kezelői számára, de az a tény, hogy a palota felkerült a Világörökségi listára, felkeltheti a szponzorok érdeklődését. Az államnak és a helyi hatóságoknak most már nagyobb gonddal kell eljárniuk. `Az adományok pénzügyi és logisztikai szempontból támogathatják az államot a történelmi emlék megőrzésében` - mondta Marco Omcikus, az UNESCO nemzeti bizottságának tagja. Elsőként a frankfurti Régészeti Intézet alakított ki együttműködést a szerb intézményekkel a Romuliana megőrzése és későbbi kutatása érdekében.| Örökségvédelem Szerbiában |
| A Negotin közelében fekvő, Galerius császár korából származó Sarkamen szintén Dragoszlav Srejovic régészeti felfedezése. Az ásatások 1994-ben kezdődtek, és két évvel később már a világ elé tárták a császári aranyékszer-gyűjteményt. A 25 hektáron elterülő romok azonban mára teljesen őrizetlenül állnak, semmilyen védelmet nem élveznek, ami jó lehetőséget nyújt a kincsvadászok számára. A helyi érdeklődés teljes hiánya azt mutatja, hogy a terület az állam számára semmilyen jelentőséggel nem bír. Knjazevac közelében több, őrizetlenül hagyott, a történelem előtti időktől a Bizánci Birodalom koráig terjedő korszakból származó régészeti emlék vált a fosztogatók martalékává. Ravna római-bizánci romjait jól felszerelt kincsvadászok teljesen kirabolták, amikor a helyszínen dolgozó régészek befejezték a munkát. Az al-dunai Vaskapu-szorosnál fekvő Lepenski Vir sorsa nem túl biztató. 1965 és 1971 között szintén Srejovic fedezte fel. A Vaskapu-gát építésekor magasabbra helyezték. Ma csak az a néhány turista látogatja, akik még emlékeznek jelentőségére. Védelem és megőrzés helyett föld borítja, ami az elmúlt 30 év alatt rakódott rá. |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
