Pozitív példa lehet a világörökséggé vált szerb palota
2007. augusztus 6. 13:00
Az UNESCO döntése Romuliana Világörökségi Listára történő felvételéről felkeltette a reményt, hogy Szerbia a jövőben nagyobb felelősséget vállal majd kulturális öröksége iránt.
<
Védelem a kincsvadászoktól
Az UNESCO július elején Wellingtonban (Új-Zéland) megtartott ülésén jelentették be, hogy a Zajecártól 11 km-re keletre fekvő történelmi emlék `Gamzigrad - Romuliana, Galerius palotája` néven kerül fel a listára. Az évtizedekig tartó rossz gazdálkodás után a császári palota végre méltó helyére kerülhet Szerbia és a Balkán turisztikai térképén.
Az építmény igazi szerepének megfejtése Dragoszlav Srejovic régész érdeme, aki az 1970-es évektől két évtizeden át próbálta meggyőzni a világot arról, hogy a Romuliana nem csupán egy "castrum" vagy katonai tábor, ahogy addig gondolták, hanem császári palota. Az áttörés 1984-ben következett be, amikor Srejovic egy feliratot talált a palota nevével: Felix Romuliana. 1993-ban pedig felfedeztek egy drága egyiptomi porfírból készült domborművet, amely a császár fejét ábrázolta. Srejovic egy évtizeddel ezelőtt meghalt, de munkáját a következő nemzedékekre hagyta.