Virtuális térben tanulmányozzák az egyiptomi leleteket
2007. július 11. 13:00
A kutatók 2005 óta a világ bármelyik pontjáról elérhetik azt a virtuális Gízai Archívumot, amelyben a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelyének interaktív gyűjteményét állították össze.
<
A Gízai Archívum projektet a bostoni Képzőművészeti Múzeum (MFA) 2005 januárjában azzal a céllal hozta létre, hogy ott az interneten elraktározva katalogizálják a nekropolisznál végzett régészeti tevékenységeket, a Múzeum és a Harvard Egyetem által közösen finanszírozott 20. századi nagy ásatásoktól egészen a legutóbbi szenzációkig.
Az Andrew W. Mellon Alapítvány által finanszírozott, 1,6 millió dollárból és több száz önkéntes adományából készült weboldal lehetővé teszi a kutatók számára a műemlékek és leletek tanulmányozását, és a bostoni Képzőművészeti Múzeum nemrég hivatalos szerződéseket kötött több más múzeummal és egyetemmel a gízai leletek rendelkezésre bocsátásáról az archívum számára.
A bostoni Képzőművészeti Múzeum azóta játszik vezető szerepet az egyiptológia területén, mióta Geirge A. Reisner, a múzeum régésze, 1902 és 1947 között ásatásokat folytatott Gíza területén. Reisner, aki a Harvardon is dolgozott, több ezer leletet tárt fel a használati tárgyaktól a művészi mesterművekig, és egy hatalmas gyűjteményt hozott létre. Ennek eredményeképp az Óbirodalomból származó leletekből Kairó után a bostoni Képzőművészeti Múzeum rendelkezik a második legnagyobb gyűjteménnyel.
| Az online archívum segítségével vált megvizsgálhatóvá például egy korábban még nem dokumentált temető, ahová alacsonyabb rendűeket temettek; ez pedig megváltoztathatja a kutatók elképzelését a Nagy Piramis építése előtti Gíza korai történetéről. A weboldal anyagai között olyan faragott kőtáblák is találhatók, amelyekről eddig azt hitték, hogy csak nagyon kevés maradt fenn belőlük, és amelyek tanulmányozása módosíthatja a keletkezésük időpontjáról vallott véleményt. Egy európai múzeumban látható, a sír lakóját ábrázoló mészkő domborműről pedig eddig azt hitték, hogy egy bizonyos sírból származik. De az 1946-os expedíció egyik tagja által lerajzolt, és online hozzáférhető vázlat ugyanazt a domborművet mutatja az eredeti helyén, de egy másik sírban mintegy 1000 méterrel távolabb. |
Eddig több ezer oldalnyi szöveget és több mint 2000 fényképnegatívot digitalizáltak, emellett mintegy 10000 térképet és alaprajzot szkenneltek be, amelyeket a légi és műholdas felvételekkel együtt tettek online elérhetővé. A weboldal mindezek alapján egy 360 fokos interaktív látképet is kínál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
