Emlékművet kaptak a kommunizmus áldozatai Washingtonban
2007. június 14. 10:00
"A kommunizmus több mint százmillió áldozatának" állít emléket, egyben függetlenséget és szabadságot követel "valamennyi rab nemzetnek és népnek" a kommunizmus áldozatainak washingtoni emlékműve.
<
Az amerikai kongresszustól nem messze elhelyezett köztéri szobor - egy fáklyát tartó nőalak - avatási ünnepségén beszédet mondott George Bush amerikai elnök és a magyar származású Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Az elnök beszéde nem volt mentes az aktuális poltikai párhuzamoktól sem, hiszen szerinte `a kommunistákhoz hasonlóan az erőszakos iszlám radikálisok is bukásra vannak ítélve`.
A három méter magas bronz alkotás annak a nagy méretű fehér szobornak a kicsinyített mása, amelyet 1989-ben kínai diákok emeltek a Tienanmen téren, és amelyet kínai harckocsik a demokratikus mozgalom vérbefojtásával leromboltak. A szabadság istennőjének Tienanmen téri szobrát a New York-i Szabadság-szoborról mintázták. Mint az amerikai sajtó megjegyezte, az emlékmű, amelyet eredetileg a Capitolium dombján szerettek volna felállítani, nincs a turistaútvonalak mentén. Aki viszont szemből nézi a három főút kereszteződésében emelt bronzszobrot, a fák lombkoronái felett ráláthat a Capitolium fehér kupolájának tetején álló, szintén bronzból készült Szabadság-szoborra.
Az emlékalapítvány először egy 100 millió dolláros múzeumot szeretett volna építeni Washingtonban az ottani Holokauszt Emlékmúzeum mintájára. Lee Edwards alapítványi igazgató - akinek Bush elnök az avatási ünnepségen külön köszönetet mondott erőfeszítéseiért - egykor nemes célnak nevezte, hogy a hidegháborús években a kommunista diktatúrák által megölt emberek mindegyikének emlékére egy dollárt fordítsanak. Az alapítvány vezetése körüli gondok és főleg az adománygyűjtési nehézségek miatt a múzeum építésének ötletét azonban elvetették.
Az emlékalapítvány az interneten virtuális múzeumot akar létesíteni és a jövőben valamikor valódi múzeumot is épít azzal a céllal, hogy megismertesse a világot a kommunizmus bűneivel és áldozataival.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
