Polinéz csirkét áldoztak az inkák
2007. június 8. 12:00
Egy chilei lelőhelyen talált csirkecsont alapján a kutatók biztosra veszik, hogy a madár nem az európaiak, hanem a polinézek közvetítésével juthatott el a kontinensre.
<
A Chile középső részén, El-Arenalban kiásott 50 csirkecsont radiokarbon vizsgálata és DNS-analízise után az derült ki, hogy azok közül az egyik egy, az európaiak megjelenése előtt 100 évvel élt madár maradványa, és a DNS-e pedig a mai csendes-óceáni csirkefajtákkal mutat közeli rokonságot.
A háziasított csirke minden bizonnyal az indiai szubkontinens vad madarainak a leszármazottja, ám az Ázsiából Amerikába érkező első emberek - akik a legelfogadottabb elmélet szerint a Bering-szoroson keltek át - a szakértők szerint nem vittek magukkal csirkéket.
Azt már a spanyol hódító, Francisco Pizarro is megörökítette 1532-ben, hogy az inkák csirkéket is feláldoznak a rituális szertartásokon, így a madár behozatala semmiképp sem az európaiak érdeme - érvelnek a kutatók. Az Aucklandi Egyetem doktorandusza, Alice Storey szerint a polinézek egy régóta használt kereskedelmi útvonalon keltek át a tengeren és vitték a csirkét Dél-Amerikába. A kutatók egy része azonban továbbra is szkeptikus a felvetéssel kapcsolatban, és azzal érvelnek, hogy ezt az 14. század második felében élt csontot is az európaiak juttathatták oda.
A kutatás részletei a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában olvashatók.