Az amerikai elnök búzával kísérletezett
2007. június 6. 13:00
<
A kereskedelmi hasznosítás előretörése
Míg néhány jómódú amerikai csodálatos kerteket alakított ki, sokan szigorúan kereskedelmi célokra használták az ültetvényeiket. Thomas Jefferson virginiai birtokán például a régészek megállapították, hogy az egykori elnöknek komoly bevételei voltak az ültetvényéből, és a növénytermesztést az európai változásokhoz alkalmazkodva alakította át. Fraser Neiman régész Jefferson monticellói birtokának földrétegeit megvizsgálva jutotta arra a következtetésre, hogy az elnök a többi farmerhez hasonlóan felhagyott a dohánytermesztéssel, amikor a francia forradalom miatt Európában visszaesett a búzatermesztés, és nagy kereslet mutatkozott a gabona iránt.
Jefferson egykori birtoka |
John Bertram kvéker természettudós Philadelphia közelében lévő 250 éves lakóhelyén a kutatók feltárták, hogy az amerikaiak őshonos növényeket termesztettek, hogy eladják őket az angol kertészeknek, akik alig várták, hogy megismerjék az Újvilág furcsa növényeit. Bertram 1728-ban vette birtokát, és az egyik legsikeresebb növénytermesztővé vált. "A Bertram család sok újdonságot hozott át az európai kertekbe" - mondja Joel Fry, a Bertram Botanikus Kert kurátora.
Fry a földben található pollenmaradványokat és fitolitokat (növényi sejtekben föllelhető mikroszkópikus, le nem bomló kovakristályok) tanulmányozta. A mintákat összehasonlította Bertram növénykatalógusaival, és arra a következtetésre jutott, hogy Bertram fűszercserjeféléket, ördögfűzet (Itea virginica) és bangitaféléket termesztett és adott el. Fry azt is megállapította, hogy az amerikai növények iránti kereslet olyan nagy volt, hogy Bertram még az Ontario-tóhoz, Floridába és az Ohio-folyóig is elutazott, hogy új virágokat és fákat gyűjtsön. Erőfeszítései nem voltak hiábavalóak. 1765-ben III. György kinevezte királyi botanikusnak.
Az angolkertek kultúrája Magyarországon viszonylag későn, a 18. század legvégén jelent meg. Az 1800 körüli évtizedekből csak néhány magyar arisztokratától rendelkezünk kertleírásokkal, ám a hazai kertekben megjelenő ízlésvilág a legtöbb helyen az ábrázolások szerint kicsit megkésett, és nem mindig követte a nemzetközi divatot.