Cseh kommandósok végeztek a holokauszt kitervelőjével
2007. május 31. 15:00
Teljes településeket mészároltak le
A német birodalomban a zömmel katonai szolgálatot teljesítő Waffen-SS mellett sajátos szerepe volt a Biztonsági Szolgálatnak (SD, Sicherheitsdienst), részben egyes országok megszállásának előkészítésében, majd a katonai megszállás után az ellenállók felkutatásában és leküzdésében. Az SD pártszervként jött létre, az SS részeként; valójában hírszerzéssel foglalkozott, de aztán biztonsági szolgálattá alakult át: Reinhard Heydrichhel az élén eleinte Németország, majd az egész Európa legfélelmetesebb szervezetévé vált. Összefonódott a Gestapóval (Geheime Staatpolizei, Titkos Államrendőrség), amelynek felállítására Göring porosz miniszterelnök még 1933 tavaszán adott utasítást.
Az SD vezetői 1940-től `kénytelenek voltak` a zsidók összeírásával, túszul szedésével, internálásokkal foglalkozni, majd és főképp azon gondolkozni, hogy milyen sorsot szánjanak a megszállás alá került hatalmas területeken német fennhatóság alá került több millió zsidóval. A deportálás egyre nehezebb lett, egy időben felvetődött zsidó állam berendezése Madagaszkár szigetén, ahol német tengeri és légitámaszpontot terveztek létesíteni.
|
Heydrich temetése |
A merénylők - a csehszlovák hadsereg két volt tiszthelyettese - 1939 óta harcoltak illegalitásban. Letartóztatták őket, de meg tudtak szökni. Önként jelentkeztek a különleges akciókat legbonyolító brit szervnél, amely kémiskolákban képezte ki a németek ellen toborzott ügynököket. Több sikertelen kísérlet után Jan Kubis és Josef Gabcik 1941-42 fordulóján ejtőernyővel ugrott le csehszlovák földre, ám vállalkozásukat komoly melléfogások kísérték: Plzen helyett Prága közelében ugrottak ki a gépből; Gabcik a földet éréskor megsérült, és ugrásukat észre is vették.
Az utolsó pillanatban majdnem maga a merénylet is meghiúsult: Gabcik elfelejtette kibiztosítani a fegyverét, és Heydrich rá tudott lőni. Kubis azonban egy bombát hajított oda, s ez Heydrichet súlyosan megsebesítette. Ezt követően a merénylőknek sikerült elmenekülniük, Heydrich pedig június 4-én belehalt sérüléseibe. Hitler közvetlen utasításában előbb tízezer ember kivégzését követelte, majd a birodalom általános felkelésétől tartva "csupán" Lidice lakóinak kiírtásával statuáltak példát.
Június 9-én tíz teherautóval érkező SS-különítmények körülvették a Kladnótól keletre lévő bányatelepülést, a német helytartó elleni merénylet megtorlásaként földig lerombolták, lakosságát részben megölték, részben elhurcolták. Lidicét aztán 1946-ban újjáépítették, nemzeti emlékművet állítottak (itt lett a világ-békemozgalom "Rózsakertje"). A szolidaritás jegyében Ausztráliában, az Egyesült Államokban és másutt számos község vette fel a Lidice nevet.
Pontosan két évvel a lidicei eset után, a franciaországi Oradour-sur-Glane-ban ismételte meg az SS a csehországi vérontást. Négy nappal a szövetséges erők sikeres franciaországi partraszállása után, 1944. június 10-én ellenállók után kutatva a németek a falu teljes lakosságát, mintegy ezer férfit, nőt és gyermeket mészároltak le.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
