Bordélyokkal várták a Japánt megszálló amerikaiakat
2007. május 15. 12:00
Japán a második világháborúban több ezer nőt kényszerített arra, hogy szexrabszolgaként szolgálják csapatait. E szörnyű gyakorlatnak azonban van egy kevéssé ismert folytatása is.
Folytatódó állami prostitúció
Az Associated Press a történelmi dokumentumok átvizsgálása után - sokat még soha nem fordítottak angolra - arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai hatóságok hivatalosan is engedélyezték a bordélyházak működését, holott sok beszámoló szólt arról, hogy a nőket erőszakkal kényszerítik prostitúcióra. Az amerikaiaknak arról is tudomása volt már, hogy milyen rettenetes elbánásban volt részük a japánok által elfoglalt ázsiai országok asszonyainak.
Az iratokból kiderül, hogy a bordélyházakat 1945 augusztusában kezdték el működtetni, amikor egyre több amerikai érkezett Japánba. `Sajnos a rendőrségnek bordélyokat kellett felállítania a megszálló csapatok számára. A stratégia az volt, hogy a tapasztalt hölgyek révén megvédjék a rendes asszonyokat és lányokat` - olvasható a Tokió északkeleti részén illetékes Ibaraki rendőrség hivatalos történetében. A Belügyminisztérium parancsa 1945. augusztus 18-án érkezett, egy nappal azelőtt, hogy a japán delegáció elutazott a Fülöp-szigetekre, hogy tárgyaljon az ország kapitulációjának és megszállásának feltételeiről.
A rendőrtisztek és tokiói üzletemberek egy csoportja egész bordélyhálózatot hozott létre a szórakozásért és kikapcsolódásért felelős társaság (RAA) égisze alatt, amelyet a kormány finanszírozott. 1945. augusztus 28-án megszálló csapatok érkeztek a Tokiótól délre fekvő Atsugiba, és estére a katonák már meg is találták az első bordélyházat. "Odarohantam két vagy három RAA vezetővel, és meglepődve láttam, hogy 500 vagy 600 katona áll sorban az utcán"- írta Szeiicsi Kaburagi, a RAA sajtófelelőse, 1972-ben kiadott memoárjában. Szerinte az amerikai parancsnokok nem tudták ellenőrzésük alatt tartani a csapatokat.
A rendszert a rendőrség és a polgári kormány szervezte meg és felügyelte, mégis a japán hadsereg által külföldön létrehozott intézményekre emlékeztetett. Kubaragi beszámolója szerint az amerikai katonák előre fizettek, és pénzükért jegyeket, valamint óvszert kaptak. Az első bordélyban 38 nő dolgozott, de a nagy kereslet miatt számukat hamarosan százra emelték. Minden kényelmi hölgy naponta 15-60 férfit szolgált ki. John Dower amerikai történész szerint egy rövid menet díja 15 yen vagy egy dollár körül volt, ami durván egy fél doboz cigaretta árának felelt meg. Kaburagi szerint a nagy kereslet arra kényszerítette a bordélyház fenntartóit, hogy olyan nőket vegyenek fel, akik nem voltak hivatásos prostituáltak.
1945 végére mintegy 350 ezer amerikai katona érkezett Japánba, és Kaburagi szerint a RAA akkorra 70 ezer prostituáltat foglalkoztatott az amerikaiak szórakoztatására. Arra azonban nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a program keretében nem japán kényelmi hölgyeket is behoztak volna az országba.