A színpadnak élt a nemzetközileg is elismert drámaíró
2007. április 3. 17:45
Kivételes dramaturgiai érzékkel megírt darabjait a gördülékeny, csattanóra kihegyezett cselekmény, jól időzített, de nem túl éles konfliktusok jellemzik.
<
A közönség nem szerette a társadalomkritikát
1907-ben mutatták be Az ördögöt, ebben a freudi lélektan eszközeivel is él - későbbi hőseinél is sokszor az elfojtott tudatalatti jelenik meg. Ez volt az első exportképes magyar darab, Ermete Zacconi olasz színésznek annyira tetszett - Hegedűs Gyula alakításával együtt - hogy 24 óra alatt nyersfordítást készíttetett belőle s kilenc hónap múlva már Torinóban játszották. (Ekkor mondta neki Komor Gyula, a színház művészeti titkára: Ferikém, most lépsz be a világirodalomba!)
Ugyanebben az évben jelent meg az ifjúsági regényirodalom remekműve, A Pál utcai fiúk. Ezt számtalan nyelvre lefordították, s Oscar-díjra is jelölt magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle Fábri Zoltán rendezésében. A regényt 2005-ben A nagy könyv című tévés szavazáson Magyarország második legkedveltebb könyvének választották.
A legtöbb vitát kiváltó színműve az 1909-ben bemutatott, néhol a giccs határát súroló Liliom volt, amely színpadra emelte az argót és a jassznyelvet. A darabban érzékeny emberábrázolást és finom társadalomkritikát is találunk, a lipótvárosi közönség világától azonban távol esett, s a mű megbukott. Felesége kérésére Molnár ekkor megígérte, hogy többé ilyen darabot nem ír - ezt be is tartotta. Pedig a darab később fényes karriert futott be: Puccini meg akarta zenésíteni, Rodgers és Hammerstein meg is írta belőle nagysikerű musicaljét, több alkalommal megfilmesítették, a leghíresebb a musical alapján 1956-ban készült amerikai Carousel.
Az I. világháborúban haditudósító volt, de csak a szenvedő embert látta meg, a háború okait nem is kereste. Ekkori írta prózai köteteit, az Egy haditudósító emlékei, Az aruvimi erdő titkát és az Andort. Ezekben is nagy emberismerettel, humanizmussal tekint a világra, Széntolvajok című novellája társadalmi kérdésekre világít rá. Elbeszéléseiben, karcolataiban jelentős humoristának bizonyul. Későbbi darabjai közül emlékezetes A hattyú (az ebből készült filmben állt utoljára kamera elé Grace Kelly, aki néhány hónappal később a valóságban is hercegnővé rukkolt elő). Az 1924-es Üvegcipőben második feleségével, Fedák Sárival lefolyt csetepatéit emelte színpadra. (Az első Vészi Margit volt, Ady Endre Margitája.)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
