Szerette a botrányokat a német romantika atyja
2007. március 21. 15:00
Százhetvenöt éve, 1832. március 22-én halt meg Weimarban Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró.
<
A trágár vadromantikus
1749. augusztus 28-án született Frankfurt am Mainban, polgári családban, nevét később írta `von`-nal. Lipcsében és Strassburgban tanult jogot, Herder itt hívta fel a figyelmét a világirodalom több nagyságára s a népköltészetre. Friderike Brionhoz írt szerelmes versei egyszerűségükkel, személyességükkel a nagy líra kezdetét jelzik. Vizsgái után hazatért Frankfurtba, a Sturm und Drang irodalmár-mozgalom vezére lett. A wetzlari kamarai bíróság gyakornokaként ismerte meg egy per során a Faust Margitját ihlető gyermekgyilkos anyát. Ekkori szerelmét, Charlotte Buffot a Werther Lottéjáként örökítette meg. Vadromantikus drámája Götz von Berlichingenről, a vaskezű lovagról stílusa és trágárságai miatt nagy botrányt kavart.Weimarban ismerkedett meg Charlotte von Steinnel. A művelt, hét évvel idősebb asszony segítette lehiggadását, lelki-szellemi elmélyülését. Később azonban előle menekült Itáliába, az ott töltött két év alatt erősen hatott rá az antik műveltség, itt vált romantikusból klasszikussá. Otthon találkozott a varrólány Christiane Vulpius-szal, aki fia anyja, majd felesége lett, az úri társaság megbotránkozására.
Goethe német főtisztviselőként nem mutathatta a francia forradalom iránti szimpátiáját, ez mégsem maradt titok, így sokan hazafiatlannak tartották. Ellenérzései dacára hercegével részt vett a francia háborúban, egy találkozójuk után a császár azt mondta az íróról: Íme, egy ember!