A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája
2007. március 23. 13:15
Enciklopédia a vészkorszakról
Jelen Enciklopédia referenciamunkaként kíván szolgálni tanároknak, diákoknak és mindazoknak, akik a magyarországi zsidóságot általában, de különösen az annak helyi közösségeit sújtó katasztrófát szeretnék megismerni. Egyszersmind emlékművet kíván állítani azon zsidó közösségeknek, amelyeket a náci korszak idején megsemmisítettek.
Más többkötetes, általános holokausztenciklopédiáktól eltérően, amelyek csak a nácik által uralt Európa fontosabb gettóközpontjaival foglalkoznak, ez az Enciklopédia átfogó jellegű, és teljes egészében egyetlen országra összpontosít. Ez a munka kizárólag a magyar zsidóságot általában, de elsősorban annak helyi közösségeit érintő tragédiával, illetve ezeknek a közösségeknek a történetével foglalkozik. A közösség nagyságától vagy pedig az abban élő zsidók lélekszámától függetlenül az Enciklopédia az 1944-ben Magyarországon létező valamennyi zsidó közösségre vonatkozó adatokat magában foglalja. Földrajzi kiterjedése az 1941 és 1944 közötti Magyarország, pontosabban a trianoni Magyarország, amelyhez hozzáadódnak az 1938 és 1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területek.
Az Enciklopédia bevezető része a magyarországi zsidóság általános történetét, de hangsúlyosan a holokauszt időszakát tekinti át. Az érintett témák, továbbá a terjedelmi okok miatt kihagyott részletkérdések elmélyítése, illetve árnyalása az Enciklopédia végén közölt forrásjegyzékben feltüntetett munkák segítségével válik lehetségessé. A történelmi áttekintést 41 önálló fejezet követi, amelyek a korabeli Magyarországot alkotó 41 vármegye és három (a Bereg, a Máramaros és az Ung vármegyéhez tartozó) közigazgatási kirendeltség zsidóságának történetét ismertetik. A különböző vármegyéket taglaló fejezetek betűrendes sorrendben követik egymást.
Az egyes fejezetek az illető vármegye zsidóságának történetét és tragédiáját vizsgáló történelmi bevezetővel kezdődnek, s ezeket a tanulmányokat - a közösségek nagyságától függetlenül - szintén betűrendes sorrendben követik az adott vármegyén belüli zsidó közösségekre vonatkozó szócikkek. Minden egyes szócikk az illető település zsidó közösségének történetét írja le, különleges hangsúlyt helyezve a holokauszt időszakára. Ahol az lehetségesnek bizonyult, a szócikkeket megfelelő fényképfelvételekkel illusztráltuk. Az egyes vármegyék, illetve közösségek történeti leírásának terjedelme több tényezőtől függ, beleértve a szóban forgó közösség nagyságát, a levéltári, a másodlagos és a nyomtatott források elérhetőségét, valamint a közreműködő munkatársak alaposságát.
Az egyes járási székhelyekre vonatkozó szócikkek az adott járásban található valamennyi, 1941-ben zsidók által lakott települést is felsorolják, ugyancsak betűrendes sorrendben, csillaggal jelölve mindazokat a földrajzi egységeket, településeket, amelyekkel az Enciklopédia külön szócikkben foglalkozik. A zárójelben feltüntetett demográfiai-statisztikai adatok az izraelita vallású lakosság, illetve az összlakosság lélekszámára vonatkoznak az adott településen, járásban vagy vármegyében. Ezek az adatok az 1941. évi, tehát a vészkorszak előtti utolsó országos népszámlálás adatai. Számos szócikk tartalmaz a különböző helyi hatóságok, illetve a zsidó hitközségek által német és/vagy magyar kormányzati parancsra készített, a zsidó lakosokat név szerint felsoroló listákból átvett számadatokat is.
Mindegyik szócikkhez hivatkozó rövidítéseket használó könyvészeti, illetve levéltári források is tartoznak. A rövidítéseket az Enciklopédia végén közölt bibliográfiai jegyzék segítségével lehet feloldani. Szintén a munka végén találhatók a nevek és a földrajzi elnevezések jegyzékei, illetve az Enciklopédiáim előforduló idegen szavak, elnevezések és kifejezések szószedete. Az egyes vármegyéket bemutató fejezetek végén a holokauszttal kapcsolatos, külön e célra készült térkép található.
Randolph L. Braham, 2006. október
Támogasd a 
szerkesztőségét!
