A Duna területén laktak a bronzkori szekszárdiak
2007. március 19. 10:15
A szakemberek több ezer évvel ezelőtti település nyomaira bukkantak az egykor a Duna által járt részen, a méteres iszapréteg alatt.
<
A feltárást vezető főmuzeológus, Szabó Géza elmondta: a földmunkák során 2200-2300 éves kelta települést és 2800 éves, kora vaskori falu részleteit tárták fel. Ami a legnagyobb meglepetést okozta: a középső bronzkorból, az úgynevezett mészbetétes edények népének kultúrájából egy település és temető nyomai kerültek elő.
A régész szerint a most talált település szokatlan helyének az a magyarázata, hogy a ma is tapasztalható klímaváltozáshoz hasonlók évezredekkel ezelőtt is voltak. Így a bronzkorban, a kora vaskorban, a kelta időszakban bekövetkezett egy száraz periódus, akkor éltek itt - mint a leletek mutatják - szántóföldi műveléssel, istállózós állattartással foglalkozó emberek.
Később a Duna a nyomokat méteres iszappal borította. Most olyan, úgynevezett szórt-hamvasztásos sírokat is feltártak, amelyekben harmincnál több edényt találtak. Az eddig ismert sírokban csak 8-10 edény volt, a hajdani szokások szerint a túlvilági útra ételt, italt, fegyvert, ékszert helyeztek az elhunyt hamvai mellé.
Gaál Attila, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: a leletmentést a helyszínen segítik a restaurátorok, mert a talajvíz áztatta edénydarabokat mielőbb össze kell illeszteni. A tervek szerint a most folyó ásatások legértékesebb, legérdekesebb leleteit időszaki kiállításon mutatják majd be.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
