A fotózásba volt szerelmes a Kodak alapítója
2007. március 13. 15:00
<
Önnek csak a gombot kell megnyomnia
A Kodak neki is látott a megvalósításhoz, a korabeli masinákhoz képest aprónak és könnyűnek tűnő kézi kamerába (ami kereken 25 dollárba került) száz felvételre elegendő nyersanyagot tettek, a tulajdonosnak pedig csak a zárat kellett felhúzni, exponálni, végül pedig továbbítani a filmet. A betelt filmet a géppel együtt vissza kellett a vállalatnak, amely postafordultával 10 dollár munkadíj felszámolása mellett visszaküldte a gépet és a kidolgozott képeket. Eastman találmánya révén mindenki fényképésszé válhatott, az amatőr fotósok tábora egyre szélesebbé vált.Eastmannek a reklámokhoz és a menedzseléshez is jó érzéke volt, a Kodak a hirdetések és a cég jó hírneve révén hamar közkedveltté vált. Eastman volt az első, aki teljes állásban foglalkoztatott hirdetési szakembereket; `Ön megnyomja a gombot, a többi a mi dolgunk` - hangzott a vállalat szlogenje. A Kodak a 19. század végén már Európában is jelen volt, hatalmas feltűnést keltett a londoni Trafalgar téren 1897-ben megjelent elektromos (!) hirdetés, amely az azóta már híressé vált Kodak Lányt ábrázolta, csak éppen évente újabb és újabb masinákkal a kezében.
|
Thomas Edisonnal |
A híres műgyűjtő Eastman 1925-ben vonult vissza a vállalatvezetéstől, ezt követően "csak" az igazgatótanács elnöki tisztét látta el. Idős korára súlyos betegség támadta meg, összeszűkült a gerinccsatornája és fokozatosan lebénultak az idegei. A vállalkozó szellemű filantróp nem tudta elviselni a mozgásképtelenség gondolatát, ezért 78 éves korában, 1932. március 14-én önkezével vetett véget életének. Búcsúlevelében mindössze ennyit írt: "Elvégeztem a munkám, minek várni?"
George Eastman egyedül halt meg, soha nem nősült meg, nem alapított családot. Vagyonát a Rochester Egyetemre hagyta, a városban álló házát pedig 1949-ben múzeummá alakították, amely a fényképészet nemzetközi történetének ad otthont. Születésének századik évfordulóján az Egyesült Államokban postabélyeget bocsátottak ki a tiszteletére.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
