Amerikai csapás fenyegeti az iráni örökséget
2007. március 9. 12:30
Hetek óta keringenek a pletykák egy amerikai támadásról Irán ellen. A szakértők attól félnek, hogy egy széleskörű bombázás végleg eltörölné a térség többezer éves történelmét.
Az iraki pusztítás megismétlődésétől tartanak
Az amerikaiak által indított háború végzetes hatást gyakorolt Irak műkincseire: a nemzeti múzeum kifosztása után az elmúlt évek során az országban erőre kapott az illegális műkincskereskedelem, és a raktárakban tartott tárgyak eladásán kívül már azzal is számolni kell, hogy az illegális ásatások során a világ által nem ismert kincsek tűnhetnek el mindörökre a magángyűjtők privát múzeumai mélyén. A megszálló amerikai hadsereg nem kímélte az ókori városokat sem: Babilon lerombolása mellett légibázisaikat ókori romokra építették, többszáz éves műemlékeket töröltek el a föld színéről.
Az örökségvédők ezen negatív tapasztalatok birtokában most joggal tartanak attól, hogy egy lehetséges támadás a szomszédos Irán ellen még katasztrofálisabb rombolással járhat. A Közel-Kelet egyik legtekintélyeseb szakértője, a British Museum munkatársa, John Curtis a Guardiannek adott interjúban riasztó jelenségekre hívta fel a figyelmet. A szakértő szerint a legkomolyabb veszélyt az jelenti, hogy az iráni nukleáris létesítmények egytől-egyig pótolhatatlan műemlékek közelében találhatók.
A szakértők egybehangzó véleménye szerint egy amerikai támadás esetén a nukleáris létesítmények lennének a fő célpontok, az amerikai bombázók különösen erősen támadnák Iszfahánt és Natanzot. A több ezer éves városok a 13-17. században az iszlám világ legfejlettebb központjainak számítottak. Natanz - ahol most egy urándúsító áll - különleges kerámiáról ismert, míg Perszepoliszban - Ardakan és Fasa uránfinomítóitól nem messze - Dareiosz palotája állt, amelyet maga Nagy Sándor pusztított el, de romjaiban is az épített örökség legjelesebb darabjainak egyike. Iszfahán a 17. századi perzsa világ jeles városaként az UNESCO világörökségi listájára is felkerült, ugyanakkor ma egy urándúsító telepet is befogad. A rózsák és csalogányok városaként, valamint a középkori sírjairól ismert Shiraz közelében pedig szintén nukleáris létesítmények találhatók.
Curtis négy évvel ezelőtt az iraki támadás előestéjén is figyelmeztetett, hogy a háború katasztrófához vezethet, s félelmei egytől-egyig valóra váltak. Éppen ezért most a történelem megismétlődésétől tart, és szerinte bármilyen katonai támadás érje is Iránt - legyen az irányított bombázás vagy szárazföldi invázió -, az elkerülhetetlenül súlyos következménnyel járhat.
Hasonló véleményen van Harriet Crawford, a Londoni Régészeti Intézet vezetője is, aki szintén megkongatta vészharangot, mondván ez a háború a kemény iráni ellenállás miatt még az irakinál is nagyobb károkat okozna. Azonban egy lehetséges támadás esetén szerinte Irakkal ellentétben nem állna fenn a veszély, hogy az állami múzeumot a bagdadihoz hasonlóan kifosszák. Igazán nagy veszély a több ezer ismert, de még feltárásra váró régészeti lelőhelyre leselkedne, hiszen azok kifosztása igazi kulturális csapás lenne. A régész különösen sérülékenynek tartja az épített örökséget, amely Babilonhoz hasonlóan nem biztos, hogy kibírna egy amerikai bevonulást.
Van véleménye? Itt mondhatja el nekünk!
- Az iraki pusztítás megismétlődésétől tartanak
- Régészeti szenzációk és örökségvédelmi aggályok
szerkesztőségét!
