15 percig híres volt a pop-art atyja
2007. február 22. 18:00
Húsz éve, 1987. február 22-én halt meg Andy Warhol, aki a fogyasztói társadalom kultúrhírnöke, a pop-art atyja, kor- és kórtünet volt.
<
Egy botrányos polihisztor élete
Andrew Warhola néven született Pittsburghben szlovákiai rutén szülőktől 1928. augusztus 6-án. Beteges gyerek volt, nyolcévesen skarlát szövődményeként Vitus-kór támadta meg, amely pigmenthiányt okozott bőrében - különös fehérsége azonban később nem vált hátrányára, csak fokozta körülötte az amúgy is felfokozott érdeklődést. Ugyancsak betegágyában kezdett el rajzolni, filmsztárok képeit gyűjtötte és a rádiót hallgatva érdeklődött a show-biznisz iránt. 1949-ben költözött New York-ba és reklámgrafikus lett. Ebből a szakmából született sajátos művészete, amelynek alapját a mindennapi tárgyak és produktumok képezték.A Campbell leveskonzervről ma már szinte az egész világnak inkább Warhol jut eszébe, mint maga az előre gyártott étel, és az Amerika egyik jelképéből, a Coca Colás üvegből is képes volt műalkotást létrehozni, már-már "fallikus szimbólumként" beállítva azt. Ő volt az első, aki képeit, a legendás selyem szitanyomatokat, Elvis Presley, Marilyn Monroe és Elisabeth Taylor ma már 20. századi "ikonként" emlegetett portréit, sorozatban kezdte gyártani, egyúttal minimalizálva saját alkotói tevékenységét.
Önmagát "gépnek" minősítette, jellemző, hogy New York-i alkotóműhelyét is Factory-nak, azaz "gyárnak" nevezte el. A Factory sztárjai, köztük Gerard Malanga fotós-képzőművész, Edie Sedwick modell vagy az énekes-színésznő Nico, külön kasztot képviseltek a New York-i művészvilágban. Közben a "Mester" meghirdette máig érvényes, sőt, a médiaglobalizáció gyorsulásával egyre érvényesebb mondását, mely szerint "mindenkinek joga van 15 perc világhírre".
Warhol szinte minden művészeti ágban kipróbálta magát, és mindegyikkel alaposan arcul csapta a közízlést. Filmjei között voltak több órás, közönségriasztó alkotások, mint az Evés, vagy az Álom, elkészítette a maga Frankenstein, Tarzan és Drakula-változatát. Legnépszerűbbnek mondható munkája, az 1966-ban készült Chelsea Lányok két 16 milliméteres film párhuzamos vetítéséből és egymás hangcsíkjainak keveréséből állt. Több műve, mint a Magányos Cowboyok, a Blue Movie szexuális tartalmával okozott botrányt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
