Nemi betegségektől védett az ókori tetoválás
2007. február 19. 12:30
A mindig személyes testi jelek amulettként, státusszimbólumként, díszítésként vagy akár büntetésként is szolgálhattak.
Társadalmi rang és női praktika
Sokáig úgy vélték, hogy a legkorábbi tetoválások az ősi Egyiptomból származnak, az 1991-ben az olasz-osztrák határon felfedezett jégemberen (Ötzi) talált tetoválás-minták azonban legalább ezer évvel korábbra teszik az első hasonló testi jelölések megjelenését.
A kitaszított jégember testén a gerinc alsó részén, a jobb térdnél és a bokánál találtak tetovált pontokat és kis kereszteket. Ezek a testrészek a nagy igénybevételtől eldeformálódtak, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a tetoválásokat alapvetően gyógyító célzattal készítették.
Egy perui Chiribaya-múmia tetovált keze |
A régészek "kétes rangú" vagy "táncoló lányokként" azonosították a tetovált asszonyokat, pedig tetovált női múmiákat előkelőek sírjában is találtak (pl. Deir el-Bahariban). Az egyik ilyen - "az uralkodó ágyasának" nevezett - tetovált nő Amunet volt, aki sírfelirata szerint igen magas rangú papnő lehetett.
A tetoválással olykor prostituáltakat jelöltek, máskor a nők tetoválással védték magukat a nemi úton terjedő betegséggekkel szemben. Fletcher szerint a tetoválásnak alapvetően gyógyító szerepe volt az ősi Egyiptomban, egyfajta amulettként szolgált a nők számára a terhesség és a szülés nehéz időszakában. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a tetoválások főleg a hason, a combok felső részén és a melleken találhatók. Gyakran látni a múmiák combján Bes isten alakját is, aki a dolgozó asszonyok védelmezője volt.
A legtöbb múmiára egyszerű vonalakat vagy rombuszmintákat tetováltak, de a szobrokon sokkal naturalisztikusabb ábrák is találhatók. A combon gyakran látható Bes törpeisten alakja. A tetováláshoz általában sötét vagy fekete festéket (korom) használtak. |
Tetovált figura az ókori Egyiptomból |