Történészek értékelték az 1956-os emlékévet
2007. február 16. 11:00
Az 1956-os forradalom emlékévének eseményeit értékelték történészek a Politikatörténeti Intézet kétnapos konferenciáján.
<
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója kiemelte: a XX. század számos politikai fordulata a történettudomány munkáját is jelentősen befolyásolta, hiszen a mindenkori elitek rendre legitimációs igénnyel, `megrendelőként` léptek fel vele szemben.
Hozzátette: ahhoz, hogy a történettudomány megszabadulhasson attól a veszélytől, hogy a valódi vita helyét önigazoló monológok foglalják el, két kérdésben szakmai konszenzust kell elérni. Egyrészt abban, hogy a felkelés az egész nemzet 1956-ja volt, másrészt pedig abban, hogy az események a világfolyamatokba ágyazottan nyerik el valós kontextusukat - olvasható a közleményben.
Vida István egyetemi tanár a forradalom kezdeti szakaszában kiemelkedő szerepet játszó diákságról megjelent tudományos irodalmat tekintette át. Megállapította, hogy bár egyre jelentősebb a tényfeltáró, dokumentáló munka, a diákság részvételének motívumainak, ideológiájának, céljainak elemző bemutatásával a történelemtudomány még adós maradt.
Eörsi László történész a felkelők szerepének megítélése kapcsán arra mutatott rá, hogy a felkelők meghatározó csoportjait a munkások, ipari tanulók tették ki, de részt vettek a harcokban börtönökből szabadult lumpen elemek is. Ez azonban alapjaiban nem cáfolja, csak árnyalja a "forradalom tisztaságának" mítoszát, mint ahogy a felkelő csoportok tevékenységére nem volt jellemző a "bosszúállás", önbíráskodás sem - tette hozzá.
Tóth Eszter Zsófia, a Politikatörténeti Intézet munkatársa a naplók, memoárok és visszaemlékezések termését áttekintve abban jelölte meg az évforduló egyik jelentős eredményét, hogy középpontba kerültek a hétköznapi történetek: az évforduló "slágere" két, akkor tízes éveinek elején járó fiú naplója lett - olvasható a közleményben.
A konferencián a nemzetközi kitekintések keretében elemezték az évforduló orosz, német, angolszász, francia, spanyol és olasz tudományos és közéleti "visszhangja" mellett a román, a cseh és a szlovák értékeléseket is. Csütörtökön a konferencia 1956 és a mai magyar közgondolkodás kérdéseinek megvitatásával folytatódott.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
