Bábaasszony és politikai gyilkosság - kik nyerték a Benda Gyula pályadíjat
2007. február 13. 13:15 Séra Júlia
A versengést egy tiszazugi bábaasszonyról, a firenzei politikai gyilkosságokról és a kecskeméti várostörténetről készített dolgozatok nyerték meg.
Az ELTE BTK Történeti Antropológia Programjának Történeti Kollégiuma 2002 tavaszán jött létre. Célja kettős volt: egyfelől, hogy a történelem szak mellett egy olyan képzést hozzon létre, amely rendszerezett formában korszerű és elmélyült történeti ismereteket nyújt elsősorban a történelemtudomány történetéről, elméletéről, modern ágairól és a társadalomtudományokkal való kapcsolódásairól, másfelől hogy e képzést kiegészítse a tutori formával, melynek révén a tanárok állandó segítséget nyújtanak a többletmunkát vállaló hallgatóknak önállóan választott céljaik elérésében (mind az egyetemi képzéssel összefüggő, mind az attól független kutatómunkájukban).
A kollégium ötlete Szijártó Istvántól származik, aki azt elsőként - az azóta elhunyt -- Benda Gyulával és Halmos Károllyal osztotta meg. Az így létrejött kollégium alapító tagja lett még Goda Károly, Kármán Gábor, Novák Veronika, Perényi Roland, Somorjai Szabolcs és Szívós Erika, majd később csatlakozott hozzájuk Lajtai László, Sohajda Ferenc és Várkonyi Gábor is. Az elmúlt félévek során a kollégisták több szeniort is fölkértek a csatlakozásra, akik általában eleget is tettek a fölkérésnek, így lett a kollégium tagja - a teljesség igénye nélkül - Benda Borbála, Kiss Réka, Klaniczay Gábor, Molnár Antal, Sághy Mariann és Varga Benedek is.
Mi is az a történeti antropológia? |
Szemben a tradicionális társadalomtörténet-írás nagy folyamatokat és változásokat tanulmányozó módszerével, a történeti antropológiai megközelítés a mikroszkopikus és kvalitatív feltárást részesíti előnyben. Vizsgálódásának középpontjában a cselekvő egyén döntéseinek, vagy a kisebb közösségek viselkedésének megértése áll, amely mindig csak az adott társadalmi kontextusban nyer értelmet. A történeti antropológiai kutatások megszületését jelentősen befolyásolta a kulturális antropológiai kutatások azon felismerése, miszerint a valóság társadalmilag és kulturálisan konstituált. Ennek a gondolatnak a belátása - kissé leegyszerűsítve a hosszabb tudománytörténeti folyamatot - a történeti értelmezések relativizálása felé vezetett. A kérdés lassacskán nem úgy szólt, hogy "mi a központi és mi a mellékes a történetírásban?", hanem "milyen kulturális és társadalmi közegben jöhettek létre bizonyos jelenségegyüttesek?". Miközben a korabeli szimbólumok és kulturális jelentések "erdejében" a történész rekonstruálja az egykori cselekvők tetteit, egyben fényt is deríthet a vizsgált kultúra összefüggéseire. Az antropológia által inspirált történetírás egyik legfontosabb hozadéka ugyanis az, hogy a kultúraértelmezések tapasztalatait próbálja meg hasznosítani történeti anyagokon. Ismerje meg a kérdés részletes történetét Sebők Marcell írásában! |
A kollégium tagjai nemcsak az újonnan felvett tagokkal változtak, voltak, akik kiléptek, mind a tanárok, mind a hallgatók közül és vannak olyanok is, akik külföldi tanulmányaik, kutatásaik miatt még nem vettek részt a kollégium életében. A tagok között a legszomorúbb változást Benda Gyula 2005 augusztusában bekövetkezett halála jelentette. Ő ugyanis a kollégiumnak nemcsak alapítója, de a tagok legtöbbjének tanára, kollégája, barátja és nem utolsó sorban a társadalomtörténet egyik legjelentősebb magyarországi képviselője volt. Éppen ezért tartotta fontosnak a Történeti Kollégium, hogy emlékét mindenféleképpen megőrizze és tevékenységét folytassa.
A Történeti Kollégium minden félévben hirdet felvételt. A jelentkezőknek be kell adniuk egy tetszőleges témakörben és terjedelemben készült dolgozatot, majd részt kell venniük egy kollégiumi közgyűlés keretében megrendezett szóbeli vizsgán. Ez után a kollégium valamennyi jelenlévő tagja szavaz arról, hogy a jelentkezőt alkalmasnak tartja-e a felvételre. A kollégium tagjainak el kell végezniük a Történeti Antropológia Program bizonyos tanegységeit, illetve egy választott tutorral félévente legalább ötször kell konzultálnia a kutatómunkájának előrehaladásával kapcsolatban. A kollégium féléves közgyűlésein mindenkinek be kell számolnia munkájáról, amit a tutora is értékel, évente pedig a közgyűlés egésze is állást foglal a hallgató előmeneteléről. |
Az eredményhirdetésre 2007. január 11-én 16 órakor az ELTE BTK Történeti Könyvtárában került sor. Az egyetemi hallgatók között Ládonyi Emese (ELTE BTK, történelem) és Jakab Péter (ELTE BTK, történelem, művészettörténet) megosztva nyertek. Ládonyi Emese a hírhedt tiszazugi gyilkosságok egyik szereplőjének, egy bábaasszonynak az élettörténetét dolgozta föl, Jakab Péter egy politikai merénylet és az azt követő megtorlás kapcsán Firenze egyik nagy hagyományú családjának bukásáról írt dolgozatot.
A fiatal kutatói kategóriában Szilágyi Zsolt, a Debreceni Egyetem -történettudományi doktori iskolájának hallgatója bizonyult a legjobbnak, Kecskemét város társadalmának történeti rétegződéséről írt elemzésével. A díjakat Szijártó István, a Történeti Kollégium alapító tagja és első elnöke, Gyáni Gábor, a Hajnal István Kör elnöke, valamint Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója adták át. A díjak átadása után a díjazottak röviden ismertették pályamunkájukat.