Lassan nőhet a magyar világörökségi címek száma
2007. január 19. 08:00
Elfogadta a kormány szerdán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) világörökségi jelentését, amely az elmúlt négy esztendő hazai és nemzetközi örökségvédelmi tevékenységét foglalja össze.
<
|
Már bekerült |
A szakértő, aki a nemzetközi szervezet legfőbb végrehajtó szervének (Világörökség Bizottság) 2002-2003-ban soros elnöke volt, elmondta: büszkék lehetünk arra, hogy a 182 tagállam között Magyarország, amely 1985 óta tag a szervezetben, nyolc világörökségi helyszínével az átlagosnál több címmel rendelkezik. Hozzátette: jelenleg 10 helyszín van a hazai "várományosi listán", a jövőben újabb világörökségi helyszínt ezek közül jelölhet Magyarország. Ilyen például a komáromi-komárnói erődrendszer is, amelynek világörökségi jelölését a napokban jelentették be.
|
Hamarosan bekerülhet  |
Magyarország először 1987-ben Budapest Duna-parti látképével, a Budai Várnegyeddel (később kiegészítették az Andrássy úttal és történelmi környezetével), valamint Hollókő ófaluval és táji környezetével nyerte el a világörökségi címet. Később az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995), az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park (1999), a Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000), a Fertő-tó és környéke (2001), valamint a tokaji történelmi borvidék (2002) kapta meg a címet.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
