Kiásták a Közel-Kelet legrégibb városát
2006. november 23. 13:15
Kedvező klímájú központi hatalom
A templom a Tel Megiddo domb északi lejtőjén épült fel, és ehhez Finkelstein szerint hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni. Egy ekkora struktúra létrehozásához különösen erős központosított hatalomra volt szükség, hogy az összefogja a különösen sok munkás, mérnök, építész, kőműves és iparos munkáját, illetve előteremtse az ezek ellátásához szükséges táplálékot és az építkezéshez szükséges nyersanyagokat. Szintén külön szervezést igényelhetett a hatalmas bazaltból faragott kőtömbök ideszállítása is.
A domb nyugati lejtőjén talált cseréptöredékek arra utalhatnak, hogy ott állhatott a munkások központi szálláshelye, illetve ott lehetett az egykori város is. A magnetométeres vizsgálatok a föld mélyén eddig ismeretlen és feltáratlan emberi település nyomait mutatták ki, amely még mindig a régészekre vár. Annak méretei azonban már az előzetes vizsgálatok során lenyűgözték a szakembereket.
A templom létesítésének dátumát egy közeli helyszín régészeti vizsgálatával állapították meg. A szakemberek korábban a Jezreel völgyben is páratlanul gazdag települések nyomait tárták fel, amelyek szoros kapcsolatban állhattak az itt élőkkel, illetve a völgy is a megiddói uralkodó fennhatósága alá tartozhatott. Az völgyben az i.e. 4. évezred végének klimatikus viszonyai kiváló mezőgazdasági körülményeket tettek lehetővé, ez pedig a térségbe vonzhatta az embereket, akik Tel Megiddo mellett telepedtek le.
|
Az ásatások kezdetén: légifotó 1930-ból |
A kutatók szerint hasonló körülmények vezethettek a templom bukásához is, ugyanis a leletek nem tanúskodnak erőszakos eseményekről vagy tűzről. A települést valószínűleg az éghajlatváltozással párhuzamosan, egy erős földrengés után hagyhatták el lakói. Megiddót legközelebb 200 évvel később népesítették be, ezek az új jövevények pedig új templomokat emeltek, és egészen az i.e. második évezred végéig éltek ott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
