A radikális reformátor: 475 éve halt meg Ulrich Zwingli
2006. október 12. 14:00
Négyszázhetvenöt éve, 1531. október 11-én esett el a Kappel am Albis-i csatában Ulrich Zwingli svájci reformátor.
<
A svájci reformáció atyja
1484. január 1-jén született Wildhausban, Sankt Gallen mellett, apja szabad paraszt volt. Esperes nagybátyja támogatásával tanult, 1498-tól a bécsi, 1502-től két évig a bázeli egyetemre járt. Tanító lett, de foglalkozott teológiával is, nagy hatással voltak rá a hitújító Thomas Wíttenbach előadásai. 1506-ban pappá szentelték, görögül és héberül tanult s az egyházatyákat olvasta. 1515-ben találkozott a nagy humanista Erasmus-szal, az ő hatására jutott el a reformáció gondolatához, de vitatkozott is vele a kegyelem s az akarat szabadsága tárgyában. Tábori papként Itáliában járva felismerte: a svájciak, más-más zsoldban, egymás ellen is harcolnak.Levelet írt a konstanzi püspöknek, javasolva: ezután csak a Bibliát prédikálják s kiállt a papi nőtlenség ellen. Elöljárói eretneknek nyilvánították, de a városi tanács összehívta az első zürichi disputát. Zwingli 1523-ban közreadott 67 tételének vitáján ellenfelei csak a hagyomány és a zsinat tekintélyével tudtak érvelni. Zwingli tételeit a környék legtöbb papja elfogadta, majd a második zürichi disputa nyomán feladták a nőtlenséget (maga a reformátor is megnősült), megreformálták a liturgiát, a képeket, szobrokat és orgonát kirakták a templomból. Úrvacsorai istentisztelettel váltották ki a misét, a rendházakat feloszlatták, megújították a keresztséget és fordítani kezdték a Bibliát. (A Zürcher Bibel 1529-ben jelent meg.) Zwingli fő munkája, Az igaz és hamis vallás magyarázata - az első, 1525-ös református dogmatika - már az úrvacsorát elemezte.