Megfejtették a mágikus ókori borok titkait
2007. január 19. 11:45
Az ókori görög forrásokban bizonyos boroknak meglepő sajátosságai vannak, amelyek felkeltik a mai tudósok kíváncsiságát is.
`Theophrasztosz azt mondja, hogy az árkádiai Héra-ünnepen olyan bort kínálnak, amely a férfiakat serkenti, az asszonyoknál pedig segíti a teherbeesést. Szintén tőle tudjuk, hogy Kerüneiában olyan bort készítenek, amelytől a nők elvetélnek. Ez akkor is megtörténik, ha a bor alapjául szolgáló szőlőből esznek. A troizeni bor pedig terméketlenné teszi azt, aki megissza. A Thasszosz szigetén készült borok közül az egyik altatószerként használatos, a másik pedig álmatlanságot okoz` - áll abban az Athenaeus által jegyzett, Bölcsek lakomája című szövegben, amelyet a szimpózium résztvevői részletesen elemeztek.
Így volt ez például a születésszabályozás esetében is: az ókori Görögországban - ahol Arisztotelész és más filozófusok is támogatták ezt a megoldást, amellyel szerintük ésszerű keretek között lehet tartani a szegénységet, és a belőle fakadó bűnözést - sokféle drogot használtak a terhesség megszakítására. A forrás szerint Kerüneiában nem csak a bornak, hanem a szőlőnek is magzatelhajtó hatást tulajdonítottak. Dioszkuridész ezt azzal magyarázta, hogy a szőlőtövek közé hunyort vagy apró szulákot ültettek, és a szőlő átvette ezek hatását. Természetesen az ilyen szőlőből készült bor is vetélést okozhatott.
Ezek a növények azonban vadon nőttek a szőlők között, és nem szándékosan ültették oda őket. Ráadásul sok helyen pont a gyógynövények gyökeréből készített sós oldattal pemetezték le a szőlőt, hogy megvédjék a sáskáktól és a különböző élősködőktől. Mindenki, aki valaha is evett mosatlan gyümölcsöt, tudja, milyen hatással lehet a szervezetre a rovarirtóként használt permetszer, így egyáltalán nem meglepő, ami a kerüneiai szőlőskertekben történt.
Miközben több növényről is azt tartották, hogy magzatelhajtó vagy fogamzásgátló hatásuk van, Dioszkuridész csupán két olyan növényt említett, amely a férfiaknál terméketlenséget okozhat. Szerinte ugyanis a borban elkevert kerti ruta magja és a nagy mennyiségben fogyasztott hasis rendelkezik spermaölő hatással. Érdekesség persze, hogy mindkét növényről úgy tartották, hogy befolyásolja a szexuális teljesítményt is.
Az ókori források több olyan gyógynövényre is utalnak, amelyeknek gyógyító tulajdonságaikon túl izgató hatást is tulajdonítottak attól függően, hogy a magjukat, rügyeiket vagy gyökerüket keverték édes vagy száraz borba. Dioszkuridész számos ilyen növényt említ, ilyen a közönséges csalánból készült leves is, amelyet a mai napig izgatószernek tartanak. Persze volt, aminek káros hatása is lehetett, így a magas vérnyomásra adott drogok erekciós problémákat okozhattak.
Végül a szövegben említett altatószer a mandragóra lehetett, amely nagy adagban használva végzetes volt. A mandragórás bor receptjét is Dioszkuridész örökítette az utókorra, és ebből kiderül, hogy csupán a növény gumójának héját keverték a borba. A mandragórán kívül persze más növényeknek is ismerték az altató hatását: ezek közül a leghíresebb a farkasalma volt, amelynek gyökere erős és mézédes borba keverve altatóként hatott.
Az ókori tudás azóta sem merült feledésbe, hiszen az ilyen növényekből készült főzetek és pirulák ma is használatosak az orvoslásban és a homeopátiában - írták a szakértők.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
