750 éves a jáki templom

2006. szeptember 21. 11:45

1256-ban Pok nembeli Amadé győri püspök felszentelte Ják bencés monostor templomát. A monumentális bazilika a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő alkotása és a hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője.

Virágkor és pusztulás: szerzetesi közösség a jáki kolostorban

A jáki templomot 1214-ben a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa alapította. A nemzetség őse az a Wasserburgi Vecellin nevű bajor lovag volt, aki Gizella királynő, I. István feleségének kíséretében jött be Magyarországra, majd itt a királyi testőrség parancsnoka lett és nagybirtokot kapott.

A templom stílusa alapvetően román, de már megjelennek rajta a gótikus elemek is. A díszítésekben fellelhető az észak-francia, normann, valamint a burgundi, a bambergi dóm kőfaragók hatása is. Az építkezés nem sokkal később, az alapító halála vagy a tatárjárás miatt félbeszakadt. A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Ők az északi hajó (bordás keresztboltozat), illetve a fő és déli hajók fakazettás lefedésében és a Jakab kápolna felépítésében jeleskedtek. A felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. A szentelést az alapító nem érhette meg, ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék, amelyen egy temetési jelenet látható a jáki templom előtt.

Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést, amely minden bizonnyal túlzásnak tekinthető. Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter, és ettől kezdve az Erdődy grófi család lett a környék kegyura. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613). 1532-ben, a kőszegi ostromkor, a törökök a monostort és a templomot is megrongálták, számos apostolfejet levertek. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.

Krisztus és apostolai a jáki templom lépcsőzetes fülkéiben

1626-ban Erdődy Bálint és Zsigmond megegyeztek, hogy a templomot kijavítják. Valószínűleg ezen restaurálás emlékét őrzi egy szívben látható név és évszám (Theodosius Duchon 1637) a főhajó egyik északi ívében. A templomban ezen kívül más barokk-kori festésmaradvány is fellelhető. A 17. század közepén az épületet villámcsapás érte, és erősen megrongálta déli részét. Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni. Ez a hatalmas munka Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik (1643-1666). A templom déli kertjébe vezető ún. Folnay-kapu is ekkor épült. Vaskapuját Pölöskei József készítette 1970-ben.

A 18. század elején a későbbi egri püspök Erdődy Gábor gróf restauráltatta a tornyokat (1733-35), amiről az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyv is beszámolt. Mindez azonban mulandó volt: 1780-ban Szily János Szombathely első püspöke, egyházlátogatásának alkalmával a főhajó tetőzetét és a tornyokat igen elhanyagolt állapotban találta.

következő oldal 1 / 2

Virágkor és pusztulás: szerzetesi közösség a jáki kolostorban
Feltárások és rekonstrukció

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?