Ezer évig tartott a búza nemesítése
2006. július 4. 10:15
A legújabb kutatási eredmények szerint a búza nemesítéséhez sokkal hosszabb időre volt szükség, mint korábban gondolták.
<
A botanikus George Willcox és a növénygenetikával foglalkozó Ken-ichi Tanno viszont arra jutott, hogy az első földművelők több mint ezer esztendőn keresztül termesztették a vadgabonát, mielőtt az aratás a maihoz hasonlóan nézett ki. A két kutató csaknem tízezer kalászt vizsgált meg, amelyek négy település ásatásain kerültek felszínre délkelet Törökországban és Szíria északi részén, vagyis azon a tájon, ahol a tudomány mai állása szerint először termesztettek először búzát.
A Science tudományos magazin szerint a kutatók csak 804 esetben tudták teljes biztonsággal megállapítani, hogy a kalászok vadon termettek, vagy már nemesítettek voltak. A trend azonban világosan kirajzolódott: a régebbi településeken sokkal kevesebb volt a nemesített gabona, mint az újabb, ember lakta helyeken. A mintegy 10500 éves törökországi Nevali Cori településen csak a kalászok tíz százaléka volt egyértelműen nemesített, míg kétezer évvel később a szíriai el Kerkh-ben már 36, újabb ezer esztendő múlva pedig egy másik szír településen, Kosak Shamali-ban már 64 százalék ez az arány.
A tanulmány készítőebből arra a következtetésre jutnak, hogy a vadon élő növényeket eleinte csak a mutáció révén keletkezett kultúrnövények váltották fel, és ezeknek a további nemesítése váltotta ki a fejlődést.
Ezt a lehetőséget korábban elsőként felvető Gordon Hillmann londoni botanikus igen meggyőzőnek nevezte a tanulmányt, de a kétkedők is arra hívják fel a figyelmet, hogy több olyan bizonyíték van, amely szerint a fölművesek először vadnövényeket termesztettek, és csak utána kezdtek a nemesítéshez.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
