470 éve fejezték le Boleyn Annát
2006. május 19. 10:00
Négyszázhetven éve, 1536. május 19-én fejezték le a londoni Tower udvarán Boleyn Annát, VIII. Henrik angol király második feleségét, I. Erzsébet királynő anyját.
<
Szakítás a pápával
Boleyn Anna 1507 táján született, egy gazdag és csak pár nemzedékkel korábban nemessé emelkedett kereskedő családban. Ambiciózus és tehetséges diplomata apja már az arisztokráciába nősült be és mind VII., mind VIII. Henrik bizalmi emberének számított. További előrejutásának eszközét lányában vélte feltalálni, akit előbb Németalföldön, majd a francia királyi udvarban neveltetett.Anna tökéletesen megtanulta a nyelvet, magába szívta a francia kultúrát és etikettet, így igazi esemény lett, amikor 15 évesen nővérével bemutatták az udvarban. Itt több futó viszonyt is lebonyolított, s nemsokára Henrik szeme is megakadt rajta. Az uralkodó előbb nővérével folytatott viszonyt, de arra is volt gondja, hogy megakadályozza Anna tervezett házasságát. A pletyka szerint azért, hogy magának szerezhesse meg, így a lányra már mindenki leendő királynőként nézett. Anna családja javára használta erősödő befolyását, apja Ormond és Wiltshire earlje, bátyja a királyi tanács tagja lett, a királyi kegyből kiesett nővére búsás kegydíjban részesült, ő maga pedig megkapta a Pembroke márkinője rangot, ami saját jogán is főnemessé tette.
Henrik és Anna |
VIII. Henrik akkoriban már hosszabb ideje próbálta VII. Kelemen pápát rávenni, hogy semmisítse meg Aragóniai Katalinnal kötött házasságát - nem is annyira esztétikai kifogásai voltak vele szemben, inkább az, hogy képtelen volt életképes fiú utódot világra hozni. A pápa azonban Henrik ősellensége, I. Ferenc francia király nyomására vonakodott a házasság felbontásától, mire Henrik úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgot: 1533. január 25-én titokban feleségül vette a már terhes Boleyn Annát. Történelmi esemény volt, több értelemben is: a házasság megkötése, illetve Henrik első házasságának megsemmisítése körüli bonyodalmak vezettek az anglikán egyház megalapításához és e nász gyümölcse lett a későbbi I. Erzsébet, a szűz királynő, aki alatt Anglia nagyhatalommá emelkedett. Májusban a király által kinevezett új érsek formálisan is elválasztotta Katalint és Henriket. A pápa természetesen kiátkozta az uralkodót, de ez őt nem érdekelte különösebben: egyszerűen magát nyilvánította az angliai egyház fejének.