390 éve halt meg Shakespeare
2006. április 24. 13:00
<
Aki nélkül szegényebb lenne a világ
1599-1601 közt ismét nem tudni róla, fő pártfogóját, Essex grófot politikai perben kivégezték, Francis Bacon filozófus börtönbe került - lehet, hogy Shakespeare is így járt. Ám 1601-ben már ő a Globe igazgatója és résztulajdonosa, és ekkor írta az Antonius és Cleopatrát, a Julius Caesart, a Coriolanust, s nagy tragédiáit: a Hamletet, a Lear Királyt, az Othellót és a Macbethet, s a fanyar humorú Vízkeresztet. 1603-ban, I. Erzsébet halála után Anglia és Shakespeare is komorabb lett, ekkor írta a végletesen keserű Athéni Timont, a Szeget szeggel történetét korrupcióról és hatalomról, a Troilus és Cressidát a homéroszi kor elzüllött hőseiről. Utolsó művei: a Téli rege, a Cymbeline s A vihar, megbékélést hirdetnek. Az utóbbi hőse, Prospero már sem varázsolni, sem bosszút állni nem akar.
Kalapács alatt az Első Folió: júniusban a Sotheby's aukciósházban kerül árverésre az 1623-as kiadás egyik példánya. Irányár: 5,3 millió dollár |
Darabjait súgópéldányok és lejegyzett előadások alapján adták ki, 19 jelent meg kvartó (negyedrét) alakú kis kötetekben. Színésztársai, John Heminge és Henry Condell 1623-ban a folió kiadásban 36 darabot adtak ki. Drámáit nem ő rendezte sajtó alá, s egyik szövege sem hiteles. Elbeszélő költeményei, a Vénusz és Adonisz, s a Lukrécia meggyalázása hitelesek, ezek a reneszánsz epika jelentős alkotásai.
Szerzőségéről ma is vita folyik, sokan valamely arisztokratát vélik az igazi alkotónak. Szerb Antal szerint ennek "alapja az a konok sznobizmus, amely nem hajlandó feltételezni, hogy a világirodalom legnagyobb drámáit grófnál alacsonyabb rangú ember is szerezhette. Pedig Homérosz sem volt gróf, s még Goethe sem vitte annyira." Shakespeare legismertebb alakjai archetípusok: a habozó Hamlet, az élvhajhász Falstaff, a féltékeny Othello, a hatalomvágyó Macbeth, a naiv Lear, a képmutató III. Richárd, a vitéz V. Henrik, a bölcs Prospero. Világa a végtelenre nyílik, szabályokat nem ismer, hatása egyetemes a mai európai kultúrára. Darabjait "nézni és olvasni kell, mert nélkülük sokkal szegényebb lenne a világunk" - írja Hegedűs Géza.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)