Régi pompájában tündököl a pesti Kálvária
2006. április 17. 17:00
Húsvétvasárnap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vágta át a nemzeti színű szalagot az újjászületett pesti Kálvária előtt, ezzel megnyílt a nagyközönség előtt is a 250 éves barokk műemlék.
A műemlék Kálvária teljes rekonstrukcióját 2002-ben kezdeményezte a Budapesti Városvédő Egyesület és alapítványt hozott létre az ügy támogatóinak összefogására. Buza Péter, az alapítvány egyik kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a felújításra - amelyet Albert Tamás tervezett - 100 millió forintot költöttek és a Kálvária a hozzá tartozó kertrésszel együtt ezentúl a szakrális művészetek bemutatótere lesz. A képzőművészet, a zene és az irodalom (iskoladrámák, passiójátékok) kap itt évről évre országos színpadot.
Pest-Buda első kálváriáját az 1740-es években a józsefvárosi Kálvária téren adományokból építették föl és Mayerhoffer András, a híres barokk mester alkotása. A páratlan műemlék 1893-ban Stróbl Alajos szobrászművész kezdeményezésére és vezetésével került át kövenként a szobrászati mesteriskolába, az Epreskertbe, amely eperfa ligetéről kapta a nevét, és ahol 1882-től a különböző képzőművészeti ágak mesteriskolái működtek.
A festőiskola első mestere Benczúr Gyula volt, később pedig Lotz Károly. Az Epreskertben dolgozott többek között Zala György szobrász és Schikedanz Albert, a millenniumi emlékmű építészeti tervezője. Az 1920-as években ott volt festőnövendék a később Franciaországban világhírűvé vált Trauner Sándor, akit mindenki csak Traunak nevezett, és aki olyan rendezők filmjeihez készített díszletterveket, mint Marcel Carne, Orson Welles, Billy Wilder és John Huston. Munkáját Oscar-, és Cesar-díjjal is elismerték.
A felújított, barokk stílusú építmény a kertben, az egyetem műtermei közötti kis dombocskán áll. A Kálvária-hegyet, Jézus kereszthalálának helyét építészeti eszközökkel idézi fel. A magot alkotó, kör alaprajzú kápolnát, amely fölé kupolaboltozat borul, kilenc szakaszból álló árkádsor veszi körül. A felette lévő, fonatos mellvédű teraszra ívelt karú lépcsőrendszer vezet.
Az ünnepélyes avatón Bozóki András kulturális miniszter arra mutatott rá, hogy az épített és a szellemi örökség szorosan összefügg egymással, a szellemi örökségre is vigyázni kell, mert az épített örökség közvetíti az adott kor szellemét. A miniszter azt kívánta, hogy az Epreskerti Kálvária legyen a béke és a nyugalom szigete, és köszönetet mondott a helyreállításért.
Schiffer János budapesti főpolgármester-helyettes az MTI-nek elmondta, hogy a főváros több mint öt millió forinttal járult hozzá a fölújításhoz. Buza Péter, a restauráló alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-vel közölte, hogy mintegy 100 millió forintba került a kálvária és az alatta levő kápolna teljes rekonstrukciója, amely három év alatt készült el. A húsvétvasárnapi avatási ceremónia végén emléklapot írtak alá a védnökök és a kurátorok, valamint a résztvevő közönség. Az emléklapokat egy-egy fémhengerbe tették, és a két hengert a kálvária zárókövébe helyezték.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
