1956-os témájú dokumentumfilmek a 37. magyar filmszemlén
2006. február 9. 13:00
Versenyben voltak
Ata filmje - Ata Kandó portré
Adatok: 2005, színes, 39 perc,
video
Rendező: Molnár József
Adatlap a Szemle
oldalán
Tartalom: Ahogy a név sejtetni
engedi, művészportréról van szó, de hamar kiderül, hogy már műfordító anyukáék
meglehetősen liberálisak: kislányukat saját maga által kitalált beceneve után,
Atának hívják. Sőt, szokatlan nevelési szokásaikról 1915-ben könyvet is írnak
(Ata könyve). Ata a rózsadombi polgári idillt a harmincas években maga mögött
hagyja, és férjével, Kandó Gyula festőművésszel Párizsban próbál szerencsét. Ata
fotózni kezd, de mielőtt kibontakoztathatná tehetségét, a németek bevonulnak
Franciaországba, és a házaspárt visszatoloncolják Magyarországra. Zsidóként
átvészelni a háborút nem könnyű feladat, amit a hármas ikrekről való gondoskodás
sem tett egyszerűbbé. Ata mégis derűsen emlékszik vissza a legszörnyűbb napokra.
1945 után nincs maradása Magyarországon, és Hollandiába költözik. Rengeteget
fényképez, gyönyörű albumokat állít össze, és világhírű válik. Most 92
éves.
Kiknek ajánlott: Atát és filmjét mindenkinek
ajánljuk, aki jó kedélyű, idős asszony derűs történeteit szereti hallgatni. De a
fényképekért is megéri!
Eötvenhat
Adatok: 2005, színes, 65 perc,
video
Rendező: Nagy Ernő
Adatlap a Szemle
oldalán
Tartalom: A film 1955-től kezdődően
kronologikusan tekinti át a "fokozódó" helyzetet. A vidéki származású, az ELTE
Bölcsészkarára járó egyetemisták szemszögéből látjuk az értelmiségi közegben
játszódó eseményeket. A Kolhoz Kör "kis Petőfi Körként" a kollégiumi diákok
vitafóruma, ahol az érdeklődő tanulók fiatal tanáraikkal (Varga János, Szabad
György) szabadon vitathatták meg az aktuális politikai eseményeket, és minden
őket érdeklő kérdést. Terítékre kerül március 15-e, a Rajk-temetés október 6-án,
és természetesen az október 23-i felvonulás, illetve annak előkészítése. Az
egykori "Kolhoz tagokat" külön-külön meséltetik, így több szemszögből
ismerhetjük meg a történteket. Ezért aztán teljes bizonyossággal soha nem fogjuk
tudni megállapítani, hogy a Rajk-temetést követő "spontán városi séta" során a
Sztálin szobornál a csoport mások füle hallatára énekelte-e el a Hunyadi
nyitányt ("Meghalt a cselszövő?"), vagy csak maguk elé dünnyögték lázító
jelszavaikat, illetve, hogy lepisilték ugyanekkor a zsarnoki talapzatot avagy
sem. A nyolcvanas évek archív felvételei mellett az ötvenes évek híradóiból
megszólaló Rákosi üres frázisai, valamint a Rajk-temetés feszült, vészjósló
hangulatú képi és zenei összeállítása teszi még kézzelfoghatóbbá 1956 világát. A
film barátságos és informatív, de a zömében statikus interjúkészítési módszer
visszafogja az egykori egyetemisták lendületét.
Kiknek
ajánlott: Elsősorban türelmes, bölcsészkarra vágyakozó tanulóknak
ajánljuk, ők majd egy-egy nehezebb matekpélda levezetéséért cserében elmesélik a
többieknek.
Hazatérés - Koszmovszky Edina
Adatok: 2005, színes, 52 perc,
video
Rendező: Sipos István
Adatlap a Szemle
oldalán
Tartalom: A film egy ejtőernyős
ugrással kezdődik. Egy szemmel láthatólag nyugdíjas hölgy vállalkozik erre az
ugrásra, és lelkendezik utána. Azt gondolhatjuk rögtön: aki ennyi idős korában
így tudja élvezni a zuhanást, fiatalnak is biztos belevaló, energikus volt. A
hölgy vitalitása hamar be is bizonyosodik, hiszen nemsokára kiderül, ő volt az,
aki 1956. október 23-án, a tömeghez csapódva, de hamar magáénak érezve a
műegyetemisták 14 pontját, a Rádió előtt, egy riporterkocsira állva, felolvasta
a pontokat az összeverődött tömegnek. Az eseményt leírásokból ismerjük, de fotó
nem készült. Ha akár egy is készült volna, ma azt mondanánk: Koszmovszky Edina
volt a forradalom arca. Így csak azok számára volt az, akik akkor ott voltak a
tüntetők között. A 18 éves lány tagja lett annak a tíz tagból álló delegációnak,
akik bementek a Magyar Rádió elnökéhez, Benke Valériához követeléseikkel.
Megismerjük a menekülni kényszerülő, azóta Nizzában élő Koszmovszky Edina
családját, a boldog és szabad nap következményeként idegenben leélt
életét.
Kiknek ajánlott: A kizökkentő tényezők ellenére
a főszereplő története érdekes; szimpatikus, érzelemmel teli, de pátoszmentes
stílusa szerethetővé teszi a filmet. Gimnazistáknak az átélhető személyes
történet és az ideális hossza miatt ajánjuk.
Képzelt forradalom - avagy Osztrák-Magyar Románia
Rendező: Zágoni Balázs
Adatlap a Szemle oldalán
1956-os tematikájú dokumetumfilm kategóriában elnyerte az 1956-os Intézet Virtuális Nagydíját
Tartalom: Tanulságos film a forradalom egyik eddig feltáratlan romániai következményéről. A békepap az ötvenes évek közepén kiterjedt hálózatot szervez a rendszer megdöntésére. Különös, hogy az egész Romániát mélyen behálózó besúgó szervezet, a Securitate sokáig nem figyel fel a földalatti mozgalomra. A fantazmagóriának - ehelyütt megelégszünk az Osztrák Magyar Románia elképzelt államalakulatra való utalással - az 1956-os magyar belpolitikai forrongás, majd a forradalom kitörése ad realitást. Jó lett volna megtudni, hogy Magyarországon milyen politikusokkal tárgyalt Szoboszlay Aladár, de ez úgy látszik, hogy az alkotók számára sem derült ki. Együtt vannak már a résztvevők, a pátprogram, a turulos címer, az cselekvési terv, de a végén persze semmi sem jön össze; a tagok többsége beijed és nem lép akcióba. Egy évvel a szervezkedés csúcspontja után pedig kíméletlenül lesújt a Secu: állam elleni összeesküvés miatt tíz vezetőt kivégeznek és sokan hosszú börtönbüntetést kapnak.
Kiknek ajánlott: Habár a téma nem a forradalom fő sodrához tartozik, fiatalabb nézőknek is kifejezetten ajánljuk.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
