Újabb ősi koponyát találtak Dmaniziben
2006. január 4. 10:00 Simon Tamás
A grúziai Dmanizi kincsesbánya a paleoantropológusok számára: az ásatásokon már több alkalommal 1,8 millió éves megkövesedett emberi maradványokat találtak.
<
A napokban került elő az ötödik koponya, amelyről David Lordkipanidze, az ásatás vezetője, a grúz nemzeti múzeum igazgatója egyelőre csak annyit árult el, hogy `gyönyörűen konzervált és megvan minden foga`. A negyedik fogatlan volt, és a kutatók az emberi szolidaritás ősi példájának tekintik, mivel a fogatlan ember a nyers hús fogyasztásának korszakában csak úgy táplálkozhatott, ha társai előre megrágták neki a húst - írta az El País című spanyol napilap.
| Az eddig talált koponyák |
A leletek megerősítik azt az - egyelőre vitatott - elgondolást, mely szerint a Homo nemzetség képviselői már igen korán - 1,8-1,7 millió éve - elhagyták Afrikát, röviddel a nagyobb testméret és agytérfogat megjelenése után, de még a fejlettebb kőeszközök megjelenése előtt. E nézettel azonban egyelőre nem sokan értenek egyet. A "klasszikus" forgatókönyv szerint a Homo erectus csak jóval később, már sokkal tökéletesebb kőszerszámokkal (acheule-i kultúra) felfegyverkezve merészkedett ki a fekete kontinensről, hogy új élettereket és erőforrásokat hódítson meg.
A grúziai leletek aláásni látszanak a technikailag fejlett homók elterjedésének történetét. A koponyák mellett talált több mint 1000 darab kőszerszám sokkal inkább a kevésbé fejlett oldowan-kultúra kavicshasogató megoldásaira emlékeztet.
Maga a lelőhely is sokkal régebbi, mint bármely eddig ismert acheule-i kőszerszám. A koponyákat tartalmazó rétegek alatti bazalt az izotópos abszolút kormeghatározási módszerrel 1,77 millió évesnek bizonyult. Az üledékkel kitöltött üregek, amelyekben a leleteket találták, egy kicsit már problémásabbak: a paleomágneses vizsgálatok alapján koruk 1,77 millió évtől valamivel több mint 1 millió évig terjedhet. A koponyákkal együtt előkerült állati maradványok azonban megint csak a magasabb kor mellett szólnak: több mint 1,7 millió éve élt rágcsálók maradványai kerültek elő (az európai fosszilis fauna kormeghatározási szerepe már eléggé megbízható).
A vita tehát valószínűleg tovább folytatódik: mikor hagyták el az első emberfélék Afrikát? Akármikor is történt ez, nem tőlük származik a mai eurázsiai népesség. Szinte minden kutató egyetért abban, hogy a Homo sapiens (a modern ember) kb. 200 ezer éve fejlődött ki Afrikában, s kb. 100 ezer éve kezdett kirajzani a fekete kontinensről, fokozatosan lecserélve a "bennszülött" formákat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
