Elrendelték Pinochet őrizetbe vételét

2005. november 28. 11:34

A katonák átveszik a hatalmat

Pinochet és Allende

A marxista elnök, Salvador Allende 1964-ben indult először a chilei elnökválasztáson, ám az Egyesült Államok (és a Központi Hírszerzési Hivatal, a CIA) által (több mint nyolcmillió dollárral) pénzelt ellenfelével szemben akkor alulmaradt. 1970-ben újra indult az elnöki székért, és a CIA ekkor is szerette volna megakadályozni a győzelmét, ami kis híján sikerült is: Allende ekkor sem kapott teljes többséget, épp csak sikerült megnyernie a választásokat. Nixon Allende beiktatásától kezdve attól félt, hogy Chile "második Kubá"-vá válik, így minden hírszerzési és gazdasági eszközt megragadott arra, hogy megbuktassa (gazdasági szankciók, az ellenfelek pénzzel és fegyverrel való támogatása). Ezek azonban sikertelenek voltak, így ekkor küldték a helyszínre a CIA katonai tanácsadóit.

1973. szeptember 13-án az elnöki palotát brit Hawker Hunter vadászgépekkel "lázadók" támadták meg, így Pinochet "kénytelen volt" katonai államtanács alakítását bejelenteni. Allende a palotában maradt, és megadás helyett inkább öngyilkosságot követett el. Mivel a hadsereg legrégebbi alakulatainak élén Pinochet ált, így őt nevezték ki a győzedelmes katonai junta kormányzótanácsa élére. Az emlékirataiban később Pinochet is megerősítette, hogy komoly koordináló szerepet játszott az államcsínyben. Az elmúlt pár évben azonban az akkori magas katonai vezetők is sorra megerősítették, hogy Pinochet már akkor tervezte a hatalomátvételt, amikor Allende kinevezte a hadsereg élére.

1973. szeptember 13.

Pinochet hamar megerősítette egyeduralmát, és önmagát nevezte ki a Junta egyedüli elnökévé (korábban ugyanis azt tervezték, hogy a pozícióban folyamatosan váltják egymást a magas rangú katonatisztek), majd hamarosan kinevezte magát a Köztársaság Elnökévé is. E mellett felvette a "Capitán General" címet, felélesztve ezzel a chilei függetlenségi háborús hős, Bernardo O'Higgins (1778-1842) kultuszát.

Hatalomra kerülése után villámgyors gazdasági reformokat indított be az országban. Az új gazdaságpolitika kidolgozására érkeztek az országba az ún. "Chicago-fiúk" (a monetarista Milton Friedman elképzeléseinek követői, a Chicago-i Egyetemen végzett közgazdászok). Az ő támogatásukkal Pinochet uralmának korai évei alatt Chile gazdasága komoly változásokon ment át. Allende korábbi gazdaságpolitikája ugyanis azon alapult, hogy a fontos nagyvállalatok állami kézben kell maradjanak, így például az USA tulajdonában lévő rézbányák is. Az államosításokra az Egyesült Államok akkor a gazdasági segély leállításával válaszolt. A réz világpiaci ára is zuhanni kezdett, így az ország gazdasági káoszba került. Ekkor sokan láthatták fontosnak, hogy a katonák átvegyék a hatalmat, és véget vessenek ennek a káosznak. Pinochet ugyanis egy nyitottabb és szabadabb piacot ígért: "Chile a proletárok országa helyett a vállalkozók országa lesz".

előző oldal következő oldal 2 / 4

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?