Cambridge-ben meghal Francis William Aston, Nobel-díjas angol kémikus és fizikus. Aston 1877. szeptember 1-jén született Harborne-ban (ma: Birmingham). Kémiát tanult Birminghamben és Cambridge-ben, majd, miután felfedezték a röntgensugarakat (1895) és a radioaktivitást (1896), 1903-ban vizsgálni kezdte, hogy gázzal töltött csőben folyó áram hatására miként keletkezik röntgensugárzás. 1910-ben Cambridge-ben J. J. Thomson asszisztense lett. Az I. világháborúban a légierőknél szolgált, 1919-ben visszatért a Cavendish-laboratóriumba, amelynek később professzora, majd igazgatója lett. 1919 után Aston pozitív töltésű sugarakkal működő új berendezést készített, amelyet tömegspektrográfnak nevezett el. A műszerrel a különböző tömegű atomok és molekula-töredékek szétválaszthatók, és tömegük e berendezéssel meg is mérhető. Széles körben alkalmazzák a geológiában, a kémiában, a biológiában és a magfizikában. A természetben előforduló 287 nuklid (csak tömegükben különböző atommag) közül 217-et Aston fedezett fel. Ő állította fel az egész-szám szabályt, eszerint, ha az oxigénatom tömegét 16-nak vesszük, minden izotóp atomsúlya egész szám. Az anyagok izotópok keverékei, ezért adódtak atomsúlyként törtszámok. A tömegspektrográfia alkalmazásával nagyszámú, nem radioaktív elem izotópjainak felfedezéséért és az egészszám-szabály felállításáért 1922-ben kémiai Nobel-díjat kapott.