Csillagászattörténeti ritkaság az ELTE Egyetemi Könyvtárában
2005. szeptember 14. 11:15
Csillagászattörténeti ritkasággal bővült az ELTE Egyetemi Könyvtárának kiállítása: egy eddig ismeretlen kézirat is megtekinthető az 1572-ben megfigyelt szupernóváról.
<
|
Kaspar Peucer |
Az új csillagról már a 16. században nagyon sok legenda keletkezett. Epigrammák, értekezések, szép fametszetek készültek róla, sokan azt gondolták, hogy a betlehemi csillaghoz hasonlóan Krisztus közelgő eljövetelét "jelenti be" ez az égi jelenség, vagy esetleg, protestáns teológusok szerint az 1572 augusztusi Szent Bertalan éji mészárlás baljós jele lehetett. William Shakespeare Hamlet című drámája elején állított emléket gyermekkori élményének.
Ez a kézirat tekinthető meg az Egyetemi Könyvtár Ég és Föld című kiállításán, amelynek legrégibb darabja Hartmann Schedel 1493-ban, Nürnbergben készült világkrónikája. Kivételes ritkaságnak számít Amerigo Vespucci 1504-ben nyomtatott műve az Új világ leírásáról, amelyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.
A szeptember 30-ig nyitva tartó kiállításon láthatóak továbbá a csillagászat, a térképészet és a földrajztudomány olyan alapvető munkái, mint például Kopernikusz 1543-ban kiadott munkája Az égi pályák körforgásáról, illetve Kepler 1606-ban megjelent Új csillagászat című művének első kiadása, valamint James Cook, a világhírű utazó 1772-75 közötti dél-tengeri útjáról szóló, metszetekkel díszített könyve.
(Múlt-kor/Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
