Folytatódik az albán Trója régészeti feltárása
2005. augusztus 2. 12:00
A Mediterráneum középkori történelmének kapuja
A nemzetközi expedíció által folytatott ásatások első célja Julius Caesar városon kívül létrehozott római kolóniájának vizsgálata volt. Mostanra nagyjából már sikerült rekonstruálni, hogy a rómaiak miként népesítették be a területet. Hodges szerint először szakszerűen felosztották az imperátor katonái számára a földeket, majd megkezdték a szabályos kolonizációt. A régészek ennek alapján könnyen megtalálták az utcák és az épületek nyomait, illetve a várostól 7 kilométerre rábukkantak a veteránoknak épített vízvezeték maradványaira is.
A projekt vezetője, Oliver Giles szerint a feltárás legérdekesebb része nem a rómaiakhoz kötődik: a közép-mediterrán térség első középkori edényeire is itt bukkantak rá. Szintén érdekes lehet az a bizánci templom, ahol a régészek már majdnem az egész apszist feltárták. Giles szerint évszázadokon át ezen a helyen állt a térség egyetlen temploma, amit az új istenek kedvéért gyakran átépítettek.
A kutató elmondta, "ha csak a klasszikus-kor maradványaira volnánk kíváncsiak, nem kéne különösebben óvatoskodnunk. Addig kellene ásni, míg nem ütközünk valami keménybe - egy mozaikpadlóba, vagy valami hasonlóba. De így nem részesülnénk a földrétegek által elmesélt történelem csodáiból. A kora-középkor olyan leleteit találhatjuk meg, amelyek a Balkán és az egész Mediterráneum középkori történelmének kapuját jelentik."
Hodges szerint a következő lépés az eddig megtalált leletek szakszerű bemutatása és publikálása lesz.
A Mediterránum térségében eléggé ritka a hasonlóan nagyszabású, külföldi finanszírozású projekt. Az ásatásokat azért nem évente folytatják, mert a kutatók szerint ezzel teljesen eltűnhetne a hely természetes jellege. A régészeti helyszín és környéke ugyanis szerepel az UNESCO idei világörökségi listáján, sőt 1997-től az idei évig a veszélyeztetett világörökségi kategóriában is szerepelt a fosztogatások, a védelem hiánya és a nem megfelelő kezelés miatt.
Hasonló rangú projektek esetében persze az örökségvédelem mellett a turizmus szempontja is meghatározó. A kutatók reményei szerint Butrint területén hamarosan Európa egyik legnagyobb régészeti parkját alakíthatják ki, amely valóban lendítene az ország gazdaságán.
Addig is a feltárás alatt álló terület iránt érdeklődők a kapcsolódó linkekben minden hasznos utazási és nyitvatartási információt megtalálhatnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
